
Fotó: FUEN.org
A kormánypártok javaslatára egyhangúlag elfogadott határozatban állt ki a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós(EU-) szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) mellett.
2020. november 27., 21:082020. november 27., 21:08
2020. november 27., 21:132020. november 27., 21:13
A képviselők a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakciójának közös indítványát ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazva felszólították az Európai Bizottságot, hogy valósítsa meg az MSPI-ben összefoglalt kisebbségvédelmi javaslatokat. A javaslatok fontosságát indokolva rámutattak, hogy az Európai Unió több mint ötvenmillió polgára kisebbséghez tartozik, és a 24 hivatalos nyelv mellett csaknem hatvan térségi és kisebbségi nyelv él az EU-ban. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik, vagy kisebbségi nyelv az anyanyelve.
A többi között arra is rámutattak, hogy a „kettős mérce” veszélye fenyeget, hiszen míg a tagjelölt országokkal szemben igen szigorú kisebbségvédelmi elvárásokat támasztanak, az uniós csatlakozás után nincs semmiféle jogi keret, amelynek révén biztosítani lehet ezen elvárások teljesülését.
Ezért elengedhetetlen, hogy a brüsszeli bizottság és az összes többi uniós intézmény napirendjére vegye az őshonos kisebbségek helyzetének ügyét, és gondoskodjon jogaik védelméről - fejtették ki a parlamenti határozatban.
„A Bundestag kiállása az MSPI mellett a lehető legjobbkor jön, egy olyan időszakban, amikor Németország az Európai Unió soros elnöke, az Európai Bizottság elnöke pedig a német Ursula von der Leyen” – emelte ki szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a kezdeményezést az RMDSZ-szel elindító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vince Loránt, a szövetség európai parlamenti képviselője. „Úgy gondolom, az EP decemberi plenáris határozata és az Európai Bizottság januári hivatalos döntése előtt az eddigi legfontosabb támogatást sikerült most megszerezni” – tette hozzá a politikus.
Az EU Egység a sokféleségben jelmondatára hivatkozó polgári kezdeményezés bevezetőjében rögzítik, hogy az EU alapja az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, és a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Ezen értékek kinyilvánítása azonban nem elégséges ahhoz, hogy megelőzzék a kisebbségi jogok korlátozását és a kisebbségi nyelveket és kultúrákat veszélyeztető káros hatásokat. A kezdeményezők elismerik, hogy a kisebbségvédelem elsősorban a tagállamok hatásköre, de úgy vélik, hogy az EU-nak többet kell tennie a nemzeti kisebbségek védelméért, mint amennyit jelenleg tesz.
Az európai polgári kezdeményezéshez 1 123 422-en csatlakoztak aláírásukkal, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az MSPI megfelel az eredményesség valamennyi feltételének – a többi között annak, hogy legalább hét EU-tagországból összesen legalább egymillió támogató csatlakozzék –, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak kötelező napirendre venni az ügyet, és megvizsgálni, hogy indít-e jogalkotási folyamatot.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
szóljon hozzá!