A magyar Országgyűlés felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát

A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc korábban mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot.

A volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

Schiffer András – ma az LMP frakcióvezetője – 2009 októberében jelentette fel a volt miniszterelnököt. Arra hivatkozott, hogy a Sukorón tervezett King\'s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

A sukorói beruházás ügyében nemrég  Bajnai Gordon egykori miniszterelnököt is kihallgatták az ügyészségen.

A hétfő esti szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást. Azt mondta: az ügyészség valótlant állít, hazudik, gyanúsításának egyetlen szava sem helytálló.

A sukorói beruházásról kifejtette: majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak, és 2500 embernek adott volna munkát. Szavai szerint akik ellenezték, a magyar emberek érdekeivel ellentétesen cselekedtek. Hozzátette, a befektetőkkel folytatott tárgyalásán jóindulatáról biztosította őket és ma is így járna el. „Ha bűn azt mondani a kormány tagjainak, a kormány irányítása alatt álló intézményeknek, hogy tegyék a dolgukat Magyarország boldogulására, akkor nem egyszer (...) hanem több tucatszor elkövettem ezt a bűnt” – jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, az ellene indult eljárás csak látszólag jogi kérdés, valójában politikai leszámolás. Véleménye szerint ezt támasztja alá az a Wikileaks portálon megjelent állítólagos amerikai diplomáciai távirat, amely alapján Orbán Viktor 2007-ben diplomatáknak azt mondta: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed”, majd hozzátette, hogy jobban szeretné „holtan látni” Gyurcsányt, mint sebesülten.

„Azt gondolom, ebben az ügyben a miniszterelnök és pártja nemcsak hogy megölni nem tud, de megsebezni sem” – fogalmazott a szocialista politikus. Megjegyezte: az eljárás megerősíti abban, hogy „alávaló hatalom” uralja az országot, és ezzel a hatalommal szemben minden tisztességes demokratának fel kell lépnie.

Hangsúlyozta azt is, jogi értelemben nem követett el bűnt, Orbán Viktor és a Fidesz szemében azonban politikai bűn, amit nem bocsátanak meg, hogy 2002-ben és 2006-ban a baloldal „meggyőző vereséget” mért rájuk. „Nem bocsátják meg azóta sem, hogy azok közé tartozom (...), akik fenyegetés, nyomásgyakorlás, tisztességtelen politikai praktikák után is kemény elvi ellenfelei Orbán autokratikus önkényuralmi rendszerének” – fogalmazott, megjegyezve, „vádlott helyett vádlója” lesz ennek a rendszernek. Polt Péter legfőbb ügyészt a miniszterelnök lojális kiszolgálójának nevezte.

A képviselőket lelkiismereti szavazásra buzdította, arra figyelmeztetve, hogy akik részt vettek „ebben a disznóságban”, szégyellni fogják egyszer.

Beszédét folyamatos közbekiabálások kísérték, a kiadásáról szóló döntést pedig taps fogadta a kormánypárti, jobbikos és LMP-s padsorokból.

A parlament döntésével Gyurcsány Ferenc lehet a rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak.