
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke (középen) szerint elvettek egy szavazatot a pártjától
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A szavazatok újraszámlálását követeli a Mi Hazánk, miután az alakulat szerint „az utolsó pillanatban” elvettek egy mandátumot tőle, ezért a párt jogorvoslatot kér.
2022. április 10., 09:002022. április 10., 09:00
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szombaton kibocsátott közleményében azt írta, az április 3-ai magyarországi országgyűlési választáson leadott szavazatok 99 százalékának megszámlálásakor még mindig hét parlamenti mandátuma volt a pártnak. Az alakulat harmadikként – a voksok 5,88 százalékát, 332 440 szavazatot megszerezve – végzett az egy héttel ezelőtti megmérettetésen, és bejutott a budapesti törvényhozásba.
„Mindössze 48 szavazat alapján vették el a Mi Hazánktól a hetedik mandátumot, amely a Fideszhez került, így a kormánypárt biztos kétharmaddal rendelkezhet a következő ciklusban” – írta Toroczkai László.
„Tekintettel arra, hogy Marosvásárhelyen egy zsáknyi, félig megsemmisített szavazólapot találtak, amelyeken jól láthatóan a Mi Hazánkra is adott voksok voltak, Délvidéken pedig a Fidesszel szoros kapcsolatokat ápoló VMSZ aktivistái kézbesítették, átvételi elismervény nélkül, a választásokon szavazati joggal rendelkezők szavazólapjait, a vizsgálatok lezárásáig nem fogadjuk el a jelenlegi helyzetet” – olvasható a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben. A pártelnök leszögezte, hogy a szavazatok újraszámlálását és ellenőrzését kezdeményezik, jogorvoslattal élnek.
Mint arról beszámoltunk, a Marosvásárhely melletti Jedd határában 13, enyhén megégetett szavazólapot talált – egy ismeretlen személy bejelentése alapján – a Punctul.ro román portál újságírója. Az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
1 hozzászólás