AfD-és pártlogó. Németországban tarolt a jobboldal
Fotó: AfD.de
Az AfD (Alternatíva Németországnak) nevű jobboldali párt lett a németországi EP-választások nagy győztese, amely 16,5 százalékos eredménnyel felkúszott a második helyre a választásokat nyerő CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió / Bajor Keresztény-szociális Unió) 29, 5 százalékos eredménye mögé az exit-poll adatok szerint.
2024. június 09., 21:152024. június 09., 21:15
2024. június 09., 23:372024. június 09., 23:37
Németországban 29,5 százalékkal vezet a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió / Bajor Keresztényszociális Unió) fő kormánypárt az európai parlamenti választásokon. 14 százalékos eredményével az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) a harmadik helyre csúszott vissza az exit-poll közvélemény-kutatás szerint.
Elemzők szerint a szélsőségesnek tartott AfD migrációellenes kampányának köszönheti látványos megerősödését, főleg az egykori kelet-németországi tartományokban tarolt.
Az úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” harmadik pártja, a Zöldek hatalmasat buktak, mindössze 5,5 százalékon állnak. A négy kormánypárt közül az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) megőrizte korábbi 5 százalékos eredményét.
A CDU/CSU 19, az AfD 16, az SPD 14 és a Zöldek 12 helyet szereztek. Az SPD két, míg a zöldek 9 parlamenti helyet veszítettek, ezzel szemben az AfD eddigi EP-képviselői helyei további héttel növekednek.
Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!