
Fotó: Pixabay
Egymás után állítják vissza a kültéri maszkviselés kötelezettségét a prefektúrák a francia nyaralóhelyeken a koronavírus delta variánsa miatt fokozatosan romló járványügyi helyzet miatt. Az új eseteknek immár csaknem kilencven százalékát a fertőzőbb mutáns okozza.
2021. július 28., 08:162021. július 28., 08:16
A maszkviselés mellett a gyülekezést és az esti szórakozást korlátozó intézkedések léptek életbe kedden Korzika szigetén, az Atlanti-óceán mentén több nyaralóvárosban, de a keleti és a dél-keleti országrész egyes megyéiben is.
augusztus 31-ig, de a korlátozás nem vonatkozik a parkokra, a természetvédelmi övezetekre és a tengerpartokra, illetve a strandokra. Hasonló intézkedések léptek életbe Vendée, Charente-Maritime, Landes és Pyrénées-Atlantiques megyékben az Atlanti-óceán partján.
Gironde megyében a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma kedden meghaladta a háromszázat, miközben két hete még csak negyven volt ez a szám. Korzika szigetén még magasabb a fertőzési szint: 100 ezer lakosra csaknem hétszáz fertőzött jut, ezért a prefektúra kedden kötelezővé tett a maszkviselést a legfőbb városok főutcáin.
A riasztási szintet a kormány eredetileg ötvenben jelölte meg, az előző járványhullámok idején pedig 250 volt a küszöb a lezáráshoz.
A spanyol határ mentén elterülő Pyrénées-Orientales volt egyébként az első francia megye, amely már július közepén visszaállította a kültéri maszkviselés kötelezettségét, amely alól csak a tengerpartok és a zöld övezetek (parkok, erdők, kertek) jelentenek kivételt. Hétfőn a déli Hérault megye – amelynek székhelye Montpellier – rendelte el augusztus 15-ig a kültéri maszkviselés kötelezettségét, miután a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma megközelítette az ötszázat.
Az ország más nyaralóhelyein, köztük Alpes-Maritimes megyében már vasárnaptól maszkot kell viselni a köztereken is, hasonlóan a keleti Meurthe-et-Moselle-hez, ahol a legalább 5 ezer lakosú településeken tették kötelezővé ismét a száj és az orr eltakarását.
Miközben az elmúlt két hétben tízszeresére nőtt a napi esetszám, s a múlt héten naponta több mint 20 ezer új esetet tártak fel, a hétvégén megállt az emelkedés. Vasárnap 16 167, hétfőn 5307 új esetet jelentettek. A kórházakban több mint 7 ezer fertőzöttet ápolnak, közülük csaknem ezren vannak intenzív osztályon.
A negyedik hullám megfékezése érdekében a kormány célja, hogy augusztus végéig legalább 50 millióan felvegyék a koronavírus elleni oltás első adagját a 67 millió lakosú országban, amelyet eddig 40 millióan, a teljes lakosság hatvan, a felnőttek hetvenkét százaléka kapott meg.

Újfent a koronavírus elleni oltás beadatásának szükségessége mellett szállt síkra Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter. Mint hangsúlyozta, a negyedik hullám az oltatlanoké lesz, és a valószínű, hogy a várható korlátozások is őket fogják sújtani.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!