Fotó: MTI
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kedden, kinevezése előtti meghallgatásán.
2018. május 15., 21:402018. május 15., 21:40
Szijjártó Péter elmondta, a nemzeti egység megléte olyan erőforrás, amelyet nehéz lenne mással helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy kevés ügyben alakult ki pártokon átívelő nemzeti konszenzus az elmúlt években. Amelyekben mégis, azokat leginkább a nemzeti összetartozás bizottságának hatásköréhez lehetett kötni.
Hangsúlyozta, minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Szijjártó Péter elmondta, ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében, és továbbra is visszautasítják azon bántó és méltatlan vádakat, amelyek azt próbálják láttatni, hogy a magyar kormány határon túl élő magyarokat védő politikáját egy harmadik szereplő határozza meg.
A miniszterjelölt azt mondta, hogy Magyarország fenntartja a NATO-Ukrajna miniszteri találkozókra és a NATO-Ukrajna csúcstalálkozóra vonatkozó vétóját mindaddig, amíg az ukrán fél jogi garanciát nem ad arra, hogy nem sérti meg a magyar nemzeti közösség jogait. Ha meg tudnak állapodni az ukránokkal abban, hogy 2023-ig nem hajtják végre az oktatási törvény módosítását, és akkor is csak azt hajtják belőle végre, amiben megállapodnak a magyar nemzeti közösséggel, valamint a magániskolákat teljes mértékben kiveszik a törvény hatálya alól, akkor lehet szó a vétó elengedéséről. Átverésnek nevezte, amit az ukránok próbálnak elhitetni a nemzeti közösséggel, hogy a törvény végrehajtásának kitolása 2023-ig megoldja a problémát.
Szijjártó Péter hangoztatta, hogy a kormány álláspontja egybevág az Európai Unióéval: Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság elvárásait, konzultálnia kell a magyar nemzeti közösséggel, és szerzett jogot nem lehet elvenni.
Ukrajna egy „nemzetközi hazugságkampányt" is indított, amelyben azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a magyar kormány kárpátaljaiakat védő politikája mögött az oroszok állnak – mondta a politikus. „Tehát adott egy ország, amely azt állítja magáról, hogy az EU-ba és a NATO-ba törekszik, ehhez képest EU- és NATO-tagországok állampolgáraitól venné el az ukrán állampolgárságot" – fogalmazott Szijjártó Péter. Azt mondta, nem elfogadható, hogy miközben egy hónapon belül kétszer robbantják fel a kárpátaljai magyarok képviseletét ellátó szervezet székházát, a NATO- és az EU-tagok „egy hangot nem mondanak erről a kérdésről".
A miniszterjelölt kitért a magyar-román kapcsolatra is. Szavai szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében még nyitva áll egy kapu, van egy jogi lehetőség arra, hogy az iskola működni tudjon szeptembertől, ugyanis jelenleg olyan irányba módosítják a román oktatási törvényt, hogy az oktatási miniszter saját határozatban tudjon létrehozni egy intézményt.
A Szlovákiával kialakított kétoldalú kapcsolatrendszerről Szijjártó Péter azt mondta, szó szoros és átvitt értelemben is hidat építenek. A kisebbségi ügyekben haladnak előre, bár lassabban, mint ahogyan azt a saját „ízlésük" diktálja. Elmondta, a közelmúltban lehetővé tették a magyar nyelv használatát a polgári peres eljárásokban, a vasútállomásokon magyarul is kiírják a települések nevét, a magyar kisiskolák pedig fent tudtak maradni a megnövelt költségvetési támogatás révén. A miniszterjelölt beszámolt arról, hogy a jövőben is hangsúlyosan tekintenek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési programra. A kormány szerint a magyar nemzetpolitika célja az, hogy a magyar nemzeti közösségeket a lakóhelyükön erősítse meg.
Szijjártó Péter közölte, hogy legutóbbi bizottsági megjelenése óta mintegy 31 ezer pályázót támogattak csaknem 43,5 milliárd forinttal a határon túli gazdaságfejlesztési programmal. A támogatásoknak köszönhetően 82,5 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyar vállalkozók által a határon túli területeken.
Szávay István (Jobbik) szolidaritást és kompromisszumkészséget kért az új ciklusban a miniszterjelölttől, és azt szorgalmazta, a kormányzati kommunikáció vegyen vissza abból, hogy az ellenzéket hazaárulónak próbálja beállítani. Megjegyezte, hogy bár a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése során „majdnem baj lett”, de jó volt látni a példás összefogást. Molnár Zsolt (MSZP) elismerve, hogy a kormány sokat tett a Kárpát-medence magyarságáért, azonban azt mondta, nem mindegy a motiváció: vajon nem azért cselekedtek-e így, hogy levélszavazatokat szerezzenek? Az ülésen csupán tanácskozási joggal felszólaló Keresztes László Lóránt (LMP) alapvetően hibásnak nevezte a külgazdaság és a külügyek összevonását.
Tilki Attila (Fidesz) azt javasolta, hogy egy hónappal a választás után már felejtsék el a konfliktusokat, és próbáljanak arra összpontosítani, hogy tisztességesen tudjanak élni a kárpátaljai magyarok. A bizottság öt fideszes és egy KDNP-s igen szavazattal, két jobbikos nem ellenében, egy MSZP-s tartózkodással egyetértett Szijjártó Péter miniszteri kinevezésével. Ezt követően létrehozták az ellenőrző albizottságot, valamint az autonómia-albizottságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!