Fotó: Facebook/European Commission
A Lengyelországgal szemben is beindított jogsértési eljárást fontolgat az Európai Bizottság Románia ellen az igazságügyi törvények módosítása miatt az EUObserver szerint.
2018. január 25., 17:012018. január 25., 17:01
Az Európai Bizottság Lengyelországhoz hasonlóan Románia ellen is eljárást indíthat a jogállamiság megsértése miatt – közölte az EUObserver uniós forrásokra hivatkozva.
Az EUObserver szerint ennek az előszele az a szerdai levél, amelyben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Frans Timmermans első alelnök aggodalmukat fejezik ki az igazságügy működését szabályozó törvények módosítása miatt, és a változtatások újragondolására ösztönzik a román kormányerőket.
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket – jelentette ki szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
A kiadványnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő bizottsági illetékes az EB-vezetők levelét „figyelmeztető lövésként” jellemezte, és hozzátette: az EB nem zárja ki a szabálysértési eljárás beindítását, ám közölte, a testület jelenleg úgy értékeli, erőteljesebben kezelheti az ügyet az igazságügyi rendszer helyzetéről szóló éves jelentésében.
A bukaresti parlament házelnökei nyílt levélben válaszoltak szerdán az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli bírálatokra.
A két évvel ezelőtt Lengyelország ellen elindított mechanizmushoz hasonló szabálysértési eljárás abban az esetben, ha az EB úgy értékeli, Bukarest tartósan megsérti a jogállamiság alapelveit, akár oda is vezethet, hogy – ahogy az Lengyelország esetében történt – az EU-alapszerződés hetes cikkelye alapján szankciókat kezdeményeznek az ország ellen, ami akár Románia szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az Európai Tanácsban.
Az unió szerződésének 2. cikkelye tartalmazza azokat az alapértékeket, melyeket az unióban közösnek neveznek: a szabadság, az egyenlőség, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a kisebbségi jogok. A szabály kimondja, hogy ha ezek a jogok tartósan és súlyosan sérülnek, akkor el lehet indítani valamely tagállam ellen ezt a bizonyos 7. cikkelyt, melyet az uniós szakzsargonban atomfegyvernek neveznek, hiszen az eljárás végén akár odáig is el lehet jutni, hogy az adott tagállamot megfosztják szavazati jogától a tanácsban.
Az első lépés az, hogy megbízzák az illetékes szakbizottságot, a LIBE-t, hogy készítsen egy állásfoglalást arról, miért is kellene megindítani ezt a 7. cikkelyt. Ez még nem maga az eljárás, hanem annak előszobája, és a következő lépésben kerülne a kérdés az Európai Parlament plénuma elé, ahol viszont már kétharmaddal kell jóváhagyni azt. Végül az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség a szankciókhoz.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!