Kémügy: orosz figyelmeztetés Bukarestnek?

Valójában az Egyesült Államokhoz jutottak el azok az információk, amelyeket az a román kém szerzett meg, akit hétfőn este vett őrizetbe az orosz  Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Moszkvában – írta kedden a The Moscow Post című lap. Az újság emlékeztet: Románia 2004-es NATO-csatlakozásakor részévé vált az észak-atlanti szövetség információcserét biztosító szerződésének is, így a román ügynökök által megszerzett adatok Washingtonba is eljutnak.

Mint arról beszámoltunk, az FSZB hétfőn közleményben tudatta, hogy tetten érte a moszkvai román nagykövetség egyik diplomatáját, Gabriel Grecut, amint titkos katonai információkat próbált megszerezni egy orosz állampolgártól. A követségen politikai ügyekért felelős titkárként dolgozó Grecut még hétfőn este nemkívánatos személlyé nyilvánították, ami azt jelenti, hogy két napon belül el kell hagynia Oroszországot.

A The Moscow Post szerint a hétfői akció azt jelzi: az orosz kémelhárítás az amerikai kollégák mintájára az ediginél több energiát fordít a külföldi kémek leleplezésére. Ugyanakkor a CIA-val, azaz az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel ellentétben nem „gyártanak” bizonyítékokat, hanem kizárólag minden kétséget kizáró információk birtokában csapnak le. Ezen kampány első áldozata a román Grecu, akinek tetten érését egy rejtett kamerás felvételen is rögzítették.

A tegnap közzé tett felvételen az látható, amint egy férfi – a gyanú szerint Grecu cinkosa – egy fekete színű csomagot helyez el az egyik moszkvai bevásárlóközpont csomagmegőrzőjében. Néhány perccel később Grecu kivette a csomagot a megőrzőből, ezt követően csaptak le rá az FSZB emberei. A diplomatánál az orosz hatóságok szerint olyan eszközöket találtak, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Moszkva kárára kémkedett, és egyértelműen kijelentették: Grecu a román Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke.

Aggódó külügyi bizottságok

A bukaresti parlament két házának külügyi bizottságai közben kedden úgy döntöttek, hivatalos jelentést kérnek a hétfői incidensről a külügyminisztériumtól és a többi illetékes hatóságtól. A bizottság abban a kérdésben vár állásfoglalást, hogy az orosz fél megsértette-e a genfi egyezményt Grecu őrizetbe vételével. Az 1961-es dokumentum ugyanis leszögezi, hogy a diplomáciai mentességet élvező személy sérthetetlen,és nem vehető őrizetbe.

Grecut amúgy még hétfőn este szabadon engedték. A külügyi testületek egyébként az ország nemzetbiztonsági stratégiájának megvitatására gyűltek össze, és a kémügy kapcsán fölmerült, hogy abban nyíltan említsék meg az Oroszországhoz fűződő viszonyt is. A kérdésről nem született konszenzus, mivel voltak olyan álláspontok is, amelyek szerint nem külön, hanem a Törökországhoz és Ukrajnához fűződő viszonnyal együtt kellene megemlíteni. A bizottságok végül a jövő heti ülésre hagyták a stratégia véleményezését. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának elnöke rámutatott: az ilyen ügyeket rendszerint diszkréten, diplomáciai csatornálkon keresztül szokás rendezni, ezért merőben szokatlan az orosz fél mostani eljárása, amelynek keretében nyilvánosságra hozta a román kém lebukását. Korodi Attila, a képviselőház külügyi szaktestületének vezetője szerint hideg fejjel kell kezelni a témát, és le kell vonni a szükséges következtetéseket, hogy javuljon az ország diplomáciai tevékenysége.

Fagyos viszony

A román hivatalos szervek egyébként közölték, hogy egyelőre nem kaptak semmilyen hivatalos értesítést az orosz féltől Grecu őrizetbe vételére vonatkozóan. Ezzel megcáfolták egyes orosz hírforrások hétfői értesülését, amely szerint a moszkvai külügy hivatalos tiltakozást juttatott el Bukaresthez az ügy miatt.

A külföldi sajtó egyébként jelentős figyelmet szentelt az ügynek. Az Euronews szerint az eset tovább bonyolíthatja az orosz-román kétoldalú viszonyt. A Reuters emlékeztt, hogy Moszkva februárban aggodalmának adott hangot a Kelet-Európába telepíteni szándékozott amerikai rakétavédelmi rendszer miatt, amelynek részeként elfogórakéta-ütegeket telepítenek Romániába.

Az Associated Press arra hívja fel a figyelmet, hogy a kétoldalú viszony évek óta fagyos, Moszkva nem nézte jó szemmel Románia 2004-es NATO-csatlakozását, ráadásul azzal is tovább dühített az orosz vezetést, hogy nyíltan támogatja az Európa-barát moldovai kormányt.

A DPA német hírügynökség emlékeztet, hogy a kémügy csupán néhány héttel azután robbant ki, hogy az Egyesült Államok tíz, alvó ügynökként az országban élő orosz kémet leplezett le, majd cserélt ki négy amerikai kémre Bécsben egy, a hidegháborús időket idéző akció során.

Oroszországban egyébként kémkedésért 1 és 20 év közötti börtönbüntetés szabható ki.