2010. augusztus 17., 15:212010. augusztus 17., 15:21
Valójában az Egyesült Államokhoz jutottak el azok az információk, amelyeket az a román kém szerzett meg, akit hétfőn este vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Moszkvában – írta kedden a The Moscow Post című lap. Az újság emlékeztet: Románia 2004-es NATO-csatlakozásakor részévé vált az észak-atlanti szövetség információcserét biztosító szerződésének is, így a román ügynökök által megszerzett adatok Washingtonba is eljutnak.
Mint arról beszámoltunk, az FSZB hétfőn közleményben tudatta, hogy tetten érte a moszkvai román nagykövetség egyik diplomatáját, Gabriel Grecut, amint titkos katonai információkat próbált megszerezni egy orosz állampolgártól. A követségen politikai ügyekért felelős titkárként dolgozó Grecut még hétfőn este nemkívánatos személlyé nyilvánították, ami azt jelenti, hogy két napon belül el kell hagynia Oroszországot.
A The Moscow Post szerint a hétfői akció azt jelzi: az orosz kémelhárítás az amerikai kollégák mintájára az ediginél több energiát fordít a külföldi kémek leleplezésére. Ugyanakkor a CIA-val, azaz az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel ellentétben nem „gyártanak” bizonyítékokat, hanem kizárólag minden kétséget kizáró információk birtokában csapnak le. Ezen kampány első áldozata a román Grecu, akinek tetten érését egy rejtett kamerás felvételen is rögzítették.
A tegnap közzé tett felvételen az látható, amint egy férfi – a gyanú szerint Grecu cinkosa – egy fekete színű csomagot helyez el az egyik moszkvai bevásárlóközpont csomagmegőrzőjében. Néhány perccel később Grecu kivette a csomagot a megőrzőből, ezt követően csaptak le rá az FSZB emberei. A diplomatánál az orosz hatóságok szerint olyan eszközöket találtak, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Moszkva kárára kémkedett, és egyértelműen kijelentették: Grecu a román Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke.
A bukaresti parlament két házának külügyi bizottságai közben kedden úgy döntöttek, hivatalos jelentést kérnek a hétfői incidensről a külügyminisztériumtól és a többi illetékes hatóságtól. A bizottság abban a kérdésben vár állásfoglalást, hogy az orosz fél megsértette-e a genfi egyezményt Grecu őrizetbe vételével. Az 1961-es dokumentum ugyanis leszögezi, hogy a diplomáciai mentességet élvező személy sérthetetlen,és nem vehető őrizetbe.
Grecut amúgy még hétfőn este szabadon engedték. A külügyi testületek egyébként az ország nemzetbiztonsági stratégiájának megvitatására gyűltek össze, és a kémügy kapcsán fölmerült, hogy abban nyíltan említsék meg az Oroszországhoz fűződő viszonyt is. A kérdésről nem született konszenzus, mivel voltak olyan álláspontok is, amelyek szerint nem külön, hanem a Törökországhoz és Ukrajnához fűződő viszonnyal együtt kellene megemlíteni. A bizottságok végül a jövő heti ülésre hagyták a stratégia véleményezését. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának elnöke rámutatott: az ilyen ügyeket rendszerint diszkréten, diplomáciai csatornálkon keresztül szokás rendezni, ezért merőben szokatlan az orosz fél mostani eljárása, amelynek keretében nyilvánosságra hozta a román kém lebukását. Korodi Attila, a képviselőház külügyi szaktestületének vezetője szerint hideg fejjel kell kezelni a témát, és le kell vonni a szükséges következtetéseket, hogy javuljon az ország diplomáciai tevékenysége.
A román hivatalos szervek egyébként közölték, hogy egyelőre nem kaptak semmilyen hivatalos értesítést az orosz féltől Grecu őrizetbe vételére vonatkozóan. Ezzel megcáfolták egyes orosz hírforrások hétfői értesülését, amely szerint a moszkvai külügy hivatalos tiltakozást juttatott el Bukaresthez az ügy miatt.
A külföldi sajtó egyébként jelentős figyelmet szentelt az ügynek. Az Euronews szerint az eset tovább bonyolíthatja az orosz-román kétoldalú viszonyt. A Reuters emlékeztt, hogy Moszkva februárban aggodalmának adott hangot a Kelet-Európába telepíteni szándékozott amerikai rakétavédelmi rendszer miatt, amelynek részeként elfogórakéta-ütegeket telepítenek Romániába.
Az Associated Press arra hívja fel a figyelmet, hogy a kétoldalú viszony évek óta fagyos, Moszkva nem nézte jó szemmel Románia 2004-es NATO-csatlakozását, ráadásul azzal is tovább dühített az orosz vezetést, hogy nyíltan támogatja az Európa-barát moldovai kormányt.
A DPA német hírügynökség emlékeztet, hogy a kémügy csupán néhány héttel azután robbant ki, hogy az Egyesült Államok tíz, alvó ügynökként az országban élő orosz kémet leplezett le, majd cserélt ki négy amerikai kémre Bécsben egy, a hidegháborús időket idéző akció során.
Oroszországban egyébként kémkedésért 1 és 20 év közötti börtönbüntetés szabható ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok