Korhű ruhába öltözött fiatalok egy Csepel teherautó platóján a Bem térre tartó hagyományos fáklyás emlékmeneten
Fotó: MTI
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből – jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.
2017. október 22., 21:022017. október 22., 21:02
2017. október 22., 21:062017. október 22., 21:06
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával. A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal – 1456-ban, 1686-ban és 1848/49-ben és 1956-ban is – a világ figyelmének középpontjába került.
„Akkor is egyedül maradtunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek. A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét” – vélekedett.
Elismeréssel szólt a pesti srácokról is, akik úgy mertek harcba szállni a szabadságért, hogy előtte több mint egy évtizedig megfélemlítésben élt az ország. A magyar szabadság az 56-os forradalomból és szabadságharcból sarjad, ezt már az alaptörvény is megfogalmazza – tette hozzá Rétvári Bence.
Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. „Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért” – fűzte hozzá. Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elkötelezettek az EU eszméi és értékei mellett, ám nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy egy európai szuperállam döntsön a sorsunkról.
Németh Zsolt szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van az autonómiához és Magyarország támogatja az erre vonatkozó törekvéseket. A politikus felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba, és ezen a téren született meg 56 jelképe, a lyukas zászló is. Hozzátette: a forradalom központi gondolata a függetlenség és a szabadság volt és a szabadságharc nyomán helyreállt a néphatalom. Megemlékezett arról is, hogy a szabadságharc leverése után több évtizeddel, 1989-ben folytatódott az, ami 1956. november 4-én megszakadt, és egy bátor magyar politikusnak Antall Józsefnek köszönhető a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kezdeményezése.
A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek. A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke Martonvásáron arról beszélt: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja. Azt mondta: 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani. A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra, hogy mindhárom korban „a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk”.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!