Advent első vasárnapján felgyúl az ünnep első fénye
Fotó: Mária Rádió
Advent első vasárnapja jelenti a karácsonyi ünnepkör, és egyben az egyházi év kezdetét. Az ünnepre való készülődés, a lelki nyugalom megtalálásának időszaka ez, amiben fontos szerepet játszik a keresztyén gyülekezetben való szerves részvétel. Erről beszélgetünk Bukovinszky Csáki Tünde református lelkésszel, a marosvásárhelyi Vártemplom református egyházközségének lelkipásztorával.
2024. november 30., 19:222024. november 30., 19:22
2024. november 30., 22:102024. november 30., 22:10
– Mit jelent a református keresztyén ember számára advent?
– Ugyanazt kell jelentse, mint ötszáz évvel ezelőtt, a mi küldetésünk ebben a kérdésben nem változott. Az adventünk arról szól, hogy Uram, Jézus, jöjj! Ezt az igét fogalmazza meg a Jelenések könyvében a Szentírás utolsó mondata: Uram, Jézus, jöjj!
Ez a vágyakozás benne van az emberben. Református keresztyénként tudatosítjuk magunkban, hogy nekem szükségem van rá, az ünnepi készülődésemben is tőle kapok útmutatást. Amíg viszont nincs bennem vágy arra, hogy nem másra, hanem Jézus Krisztusra, a vele való személyes kapcsolatra, az ő jelenlétére van szükségem, akkor az ünnep tényleg „elcsúszik”.
Az adventváró Vártemplom Marosvásárhelyen
Fotó: Vártemplomi Református Egyházközség
– Hogyan tud az ember adventkor elcsendesedni?
– Erre jók a bűnbánati istentiszteletek alkalmai: a csendet ott találjuk meg, ahol Isten szól hozzánk. A mi adventünk a Jézus-várás. Ami nem Jézuska-várást, és nem a karácsonyfa ünnepét jelenti, mert akkor tényleg kiüresedik az ünnepre készülődés. Ha az élő Krisztusra vágyom, ha Vele akarok az ünneplésben részes lenni, akkor Isten Szentlelke megadja azt, amire igazából szükségem van. Ez jelenti az Istennel való kapcsolat keresését, a hittel való készülődést, a hit a ,,váltópénz” Isten országában az advent rendjén is az ünnepi ,,bevásárláshoz”. Ha megkérdezzük, hogy mi a terve ma, holnap, az ünnepek idején velünk, akkor biztos, hogy választ fogunk kapni.
– A nagyvárosi környezet több csábítást rejt magában, mint egy falusi közösség?
– Ma már nincs akkora különbség a két életforma között, mint pár évtizeddel ezelőtt. A médián, a közösségi oldalakon keresztül az információ pont úgy eljut bárkihez. Az emberek telefonjaikon ma már minden információhoz hozzájutnak, bárhol is éljenek. Ha csak azt nézem, hogy a lakások berendezése révén milyen trendeket követnek, jól látszik, hogy nem élnek elszigetelten. Falu és város között annyi a különbség, hogy a városban élők számára „testközelben” van minden lehetőség. Az ünnepi készülődés idején is sokkal nehezebb nemet mondani a környezet csábítására.
Bukovinszky Csáki Tünde lelkipásztor: „a mi adventünk a Jézus-várás”
Fotó: Facebook/Bukovinszky Csáki Tünde
– Hogyan jellemezné vártemplombeli gyülekezetét, ahol másik két lelkipásztor társaságában szolgál?
– A tíz marosvásárhelyi református egyházközség egyike a vártemplomi, időrendi sorrendben az 1556-os évtől kezdve ez volt az első. 2700 lelkes gyülekezetünkben hasonló programok vannak, mint máshol a városban, legfeljebb saját adottságainkból és személyiségünkből kifolyólag kicsit másként jelenik meg a történet. A pandémia előtti napi istentiszteletekből mára a vasárnap délelőtti és délutáni, illetve a csütörtöki és szombati istentiszteletek maradtak meg. Vannak különböző csoportjaink – kórusok, gyerekek, fiatalok csoportjai –, akikkel külön foglalkozunk, ezek is rendszerint igemagyarázatos, imádságos alkalmak.
Mi abban tudunk segíteni, hogy ezek a csomagok megfelelő helyre, megfelelő családokhoz jussanak el.
– Mekkora volt a pandémia utóhatása a gyülekezeti életre?
– Gyökeresen megváltozott a családok élete, és a hozzáállása szinte mindenhez. A koronavírus-járvány elsősorban a félelmet mélyítette el az emberek lelkében. Azt látjuk, hogyha valaki meg van hűlve, vagy köhög, nem jön el istentiszteletre. Régen nem volt ilyen, ez a félelem lépten-nyomon tapasztalható. A pandémia óta csökkent a templomba járók száma, habár idén emelkedést látunk a kisebb csoportos alkalmakon, a nagy istentiszteletekre rendszeresen 130-an, 150-en járnak el. Nagyon sok az idős, egyedülálló ember, a marosvásárhelyi gyülekezetek közül nálunk van ezekből a nemzedékekből a legtöbb.
– A magányos emberek mennyire igénylik a lelki támaszt, a mélyebb beszélgetéseket a lelkipásztorral?
– A református egyházban jó pár éve kezdődött el egy ilyen próbálkozás, amire tapasztalataim szerint nagy igény van. Megkeresnek az irodánkban egy-egy gonddal, és amikor elkezdünk beszélgetni, kiderül, hogy igazából nem a felszíni történet foglalkoztatja őket, hanem sokkal mélyebb gondjaik vannak. Ezekről viszont akkor tudunk legjobban beszélgetni, ha a család keresztelő, házasság, vagy temetés kapcsán keres meg.
A legondolkozói beszélgetéseknek sikerül néhány kérdést tisztába tenniük az ember lelkében. Minden ilyen beszélgetésben azonban Isten igéje ad irányt számunkra. Lehetnek elképzeléseink pszichológiai megoldásokról, de a legfontosabb Isten igéjének a tolmácsolása. Mindig ezt szoktam képviselni: emberi problémáinkra mit válaszol az Úr?
A reformátusok számára az ünnepre való készülődésnek fontos helyszíne az istentisztelet
Fotó: Haáz Vince
– Tapasztalatai szerint az emberek hogyan készülnek adventre, és a négy adventi vasárnap révén karácsonyra?
– Megérzésem szerint sokan nem igazán az ünnepre készülnek, hanem egyfajta elvárásnak akarnak eleget tenni. A világ, a reklámok, az üzletek önmagukat kínálják nagyon hangosan. Tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember eldöntse, őt nem az üzleti reklámok vezetik, hanem az ünnep gondolata, a tanult, ismert történet, advent és karácsony igazi tartalma, istentiszteleteken is ezt hangsúlyozzuk.
Aki ezt teszi, annak ez alapvető segítség ahhoz, hogy a világgal szemben tényleg az ünnepre készüljön fel, Isten igéje nélkül ugyanis gyorsan „elcsúszunk”. Lelkipásztorként is megtapasztaljuk saját életünkben, hogy ha nincs konkrét igei vezetés, hamar csapdába eshet bárki.
Bukovinszky Csáki Tünde lelkipásztor gyereket keresztel a Vártemplomban
Fotó: Facebook/Bukovinszky Csáki Tünde
– Mennyire igénylik az emberek a családlátogatást, ahol közvetlenül és őszintén lehet beszélgetni?
– Városi nagy gyülekezetben nehéz családot látogatni. Az egyedül élőket ma sokkal nehezebb felkeresni, mint régen, félnek a bekopogtatótól, csalóktól. Vannak olyan történeteim, hogy kéthetes telefonos egyeztetés után sikerül meglátogatni egy-egy családot, idős embert. Az emberek igazából nagyon igénylik ezeket a beszélgetéseket, de sok esetben nehezen jön össze, nehéz megtalálni a logisztikát hozzá.
Csak a betegség, az egyedüllét, és a sok elfoglaltság ma háttérbe szorítja bennük az érzelemmel teli emlékeket.
– A gyülekezetek számára nagy kihívás megszólítani a fiatalokat. Marosvásárhelyen ez mennyire sikeres?
– A város tíz református gyülekezetének mindenikében van ifjúsági, bibliaórás közösségi csoport. Kolozsvárhoz hasonlóan néhány vásárhelyi gyülekezet a konfirmálást kitolta három évre, hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályra, így hosszabb ideig tudunk velük kapcsolatban maradni. Az egyházközségben a vallásórás csoporton kívül három konfirmációs csoport is működik, a gyülekezet lelkipásztorai velük és a fiatalokkal gyakran vannak együtt, kirándulnak. A teológia elvégzése után Marosvásárhelyre került egy olyan ifjúsági lelkipásztor, akinek az a dolga, hogy a tíz gyülekezet ifjúságát összefogja.
A fiatalok nagyon szeretik az olyan lelkészt, aki nem irányítani akarja őket, hanem egyszerűen a jelenlétével és a hitével bizonyságot tesz számukra.
Marosvásárhelyen a Bolyai téren helyezik el idén is a város adventi koszorúját, Szászrégenben a DIO-Ház udvarán, Nyárádszeredában a Bocskai-szobor előtti téren, Szovátán a Placcon állítják fel az adventet jelző koszorút.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!