Fotó: zf.ro
A magyar kormány befektetőbarát politikáját dicsérte keddi vezércikkében a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap, amely összehasonlítva a romániai és a magyarországi külföldi beruházásokat megállapította, hogy Magyarország sokkal jobb pozícióban van ezen a téren.
2021. február 09., 13:092021. február 09., 13:09
2021. február 09., 13:202021. február 09., 13:20
Cristian Hostiuc, a lap egyik vezető újságírója emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter január végén jelentette be, hogy Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását valósítja meg az SK Innovation a Fejér megyei Iváncsán, ahol a dél-koreai vállalat 681 milliárd forintos fejlesztéssel új akkumulátorgyárat épít, ezzel 2500 embernek ad közvetlenül munkát. Az újságíró szerint sem a román kormány, sem Klaus Iohannis államelnök napirendjén nem szerepelnek a prioritások között a külföldi beruházások, ezért is választotta a dél-koreai vállalat Magyarországot Románia helyett.
Az újságíró emlékeztetett, hogy Magyarország – amelynek lakossága Románia lakosságának a fele – a rendszerváltás után 87,3 milliárd euró külföldi beruházást vonzott, ugyanebben az időszakban a kétszer nagyobb Romániába 88,3 milliárd euró külföldi beruházás érkezett. Hozzátette: az amerikaiak Magyarországon a második legnagyobb beruházónak számítanak 11 milliárd euróval, miközben Romániában mindössze az ötödikek 5,8 milliárd euróval, annak ellenére, hogy Románia az Egyesült Államok katonai és politikai stratégiai partnere.
„Míg a közbeszéd szerint Orbán Viktor az Európai Unió +fattya+ és Vlagyimir Putyin Oroszországával üzletel, addig a valóság az, hogy a magyar miniszterelnök és egész kabinetje azon dolgozik, hogy minél több külföldi befektetést vonzzon Magyarországra” – írta az újságíró, emlékeztetve, hogy a BMW nem Romániába, hanem Magyarországra viszi 1 milliárd euró értékű beruházását.
Az újságíró szerint Florin Cîțu román miniszterelnök prioritási listájára kellene helyezze a külföldi beruházásokat, hogy „Bukarestben vörösebb szőnyeget találjanak a befektetők, mint Budapesten.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!