Fotó: A szerző felvétele
2010. július 06., 09:422010. július 06., 09:42
Több mint hatvan férfi vett részt az elmúlt hét végén azon a kaszálókalákán, amelyet a gyergyóremetei önkormányzat hirdetett meg a Márk útja nevű dűlőben. Mincsor Erzsébet, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, azt a héthektáros területet kaszálták le, amelyre az önkormányzat részben pályázati pénzekből, részben magántőke bevonásával wellnessközpontot szeretne létesíteni. A létesítmény tervei már elkészültek, és a területet belefoglalták a község általános rendezési tervébe is (PUZ). „Örültünk a népes részvételnek, de nem szeretnénk sok hasonló kalákát szervezni” – jelentette ki lapunk kérdésére Laczkó Albert Elemér polgármester arra apropózva, hogy igazából annak örülne, ha a területen már építkezési munkálatok zajlanának. Mint mondta, a három évvel ezelőtti nyertes pályázatuk tette lehetővé, hogy elkészíttessék a fürdőkomplexum terveit, miután az említett területen nagy hozamú gyógyhatású ásványvízre leltek. A fejlesztési minisztérium kiírásán szerzett több mint 500 ezer lejes támogatásból elkészíttették a három szabadtéri és két beltéri medence, a kezelő- és gyógyászati központ terveit, de belefoglalták egy kilencven férőhelyes szálloda és egy 150 férőhelyes kempingtelep terveit is. Ugyanebből az összegből készíttették el a fürdőkomplexum megvalósíthatósági tanulmányát, illetve önkormányzati alapokból vásárolták meg a Márk útja nevű dűlőben lévő héthektáros területet, és vizsgáltatták be a másodpercenkénti 8 literes hozammal felszínre törő ásványvizet. A vizsgálati eredményekből az derült ki, hogy a nemrég lelt gyergyóremetei forrásnak a vize szív- és érrendszeri, illetve ízületi betegségek kezelésére alkalmas. A polgármester azt is kifejtette, hogy a község projektje rajta van a kormány támogatási listáján, azt azonban nem tudni, hogy mikor lesz „konkrét pénz” belőle. „A kormánytámogatás nem vonatkozik a szálloda építésére” – részletezte Laczkó Albert Elemér, elmondva, hogy azt magántőkéből szeretnék felépíttetni. A versenytárgyalást a szállodára azonban csak azután írják ki, miután elkezdődött a gyógyászati és kezelőközpont építése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok