
Elégedetlenek a vállalkozók a munka törvénykönyvének tervezett módosításaival, miközben a szakszervezetek szerint évek óta nincs párbeszéd a munkaadók és a munkavállalók között, s mint mondják, „ha továbbra is elbeszélnek egymás mellett, néhány év múlva a romániai vállalatoknak nem lesz, akivel dolgozniuk”.
2015. október 18., 18:502015. október 18., 18:50
A törvénykönyv módosításait hallgatólagosan fogadta el a szenátus, most pedig a vállalkozók érdekvédelmi szervezetei azért lobbiznak, hogy a javaslatot ne szavazzák meg a döntő kamarának számító képviselőházban.
A szakszervezetek által javasolt módosításban többek között az szerepel, hogy a munkáltató köteles írásban értesíteni az alkalmazottat az egyéni munkaszerződésben kieszközölt valamennyi változásról, a jelenlegi öt nap helyett a munkaadónak 17 nap betegszabadságot kellene fizetnie, a túlórákat a bér legkevesebb 75 százalékával kellene javadalmazni a jelenlegi hatvan nap helyett harminc nap leforgása alatt, és a próbaidőt is a jelenlegi hatvan napról harminc napra csökkentenék.
Amint a tervezet átment a szenátuson, a munkaadók szervezetei egymás után fogalmazták meg kifogásaikat. Elsőként a Kis- és Közepes Vállalkozók Országos Tanácsa jelezte, hogy a módosításokat nem vitatták meg a gazdasági és társadalmi bizottságban, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések pluszkiadásokat jelentenek a vállalkozóknak, és ez akár a cégek egy részének a felszámolását is eredményezheti.
A Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara (CCIFER) és a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia) is élesen bírálta a tervezetet, szerintük is ezek a módosítások cégek megszűnéséhez, a tervezett beruházások elmaradásához, munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek.
Munkáltatói érvelés
Hasonló állásponton van Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint a Krónika kérdésére hangsúlyozta, a szakszervezetek által benyújtott módosítások egyértelműen visszalépést jelentenek. „Megfékeznének egy már beindult folyamatot, ami a gazdaság megerősödését, az alkalmazottak számának növelését eredményezte” – hangsúlyozta, majd leszögezte, a piacgazdaság feltételei mellett nem működik az elv, hogy az alkalmazott „szent és sérthetetlen”, „ezzel a hozzá nem értést, az inkompetenciát bátorítják”.
„A jelenlegi munkatörvénykönyv megfelelő, nem voltak panaszok, problémák, nincs szükség a módosításra” – vallja a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a tervezett módosítások felesleges nehézségeket okoznak a vállalkozóknak, növelik a különben is nagymértékű bürokráciát, a pluszkiadások pedig a fejlesztéseket, a beruházásokat gátolják, ami visszafogja a gazdasági növekedést.
Szakszervezeti ellenérvek
„Konszenzusos megoldást kell találni, de már évek óta megszakadt a társadalmi párbeszéd, így erre kevés a lehetőség” – fejtette ki eközben megkeresésünkre Bong Vilmos. Az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke úgy látja, a munkaadók mindenre panaszkodnak a minimálbér emelésétől a munkatörvénykönyv módosításáig, ám szerinte „be kell látniuk, hogy a jelenlegi minimálbérből csak éhen halni lehet”.
„Nem olyan nagy kérés, hogy fizessék tisztességesen a túlórákat, vagy hogy az alkalmazottnak legyen joga betegszabadságra, illetve értesüljön arról, hogy ha változtatják a munkaszerződését” – szögezte le a szakszervezeti bizalmi, aki szerint amennyiben nem változik semmi, a romániai vállalkozók egy-két éven belül nem találnak képzett munkaerőt, ugyanis mindenki külföldön keresi majd a boldogulást. Bong Vilmos éppen ezért azt vallja, társadalmi párbeszédre lenne szükség, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek mind a két fél számára kielégítőek.
Még nem téma
A módosítás egyébként egyelőre még nincs napirenden a képviselőházban. Mint Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, az alsóház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja lapunk megkeresésére elmondta, a tervezet még nem érkezett be a szaktestülethez, így nem véleményezheti, és azt sem becsülheti meg, hogy mekkora esélye van az elfogadásának.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!