Fotó: Pixabay
Az első nyolc hónap után Románia államháztartási hiánya 5,18 százalékra, 54,77 milliárd lejre nőtt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit több mint felét a kabinet a koronavírus-járvány elleni védekezésre és a válság megelőzésére irányuló gazdasági intézkedésekre költötte.
2020. szeptember 29., 07:252020. szeptember 29., 07:25
Az első hét hónap után a hiány 4,7 százalék volt, a tavalyi első nyolc hónapban pedig GDP-arányosan 2,07 százalék.
A konszolidált államháztartás bevételei 1,4 százalékkal, 201,32 milliárd lejre csökkentek, ugyanakkor a kiadások 13,3 százalékkal, 256,09 milliárd lejre emelkedtek az első nyolc hónapban. A kiadások 2,9 százalékponttal nőttek, így elérték a GDP 24,2 százalékát.
Románia 6,595 milliárd eurót veszített 2018-ban csak abból, hogy nem sikerült maradéktalanul begyűjtenie az általános forgalmi adót (áfa/TVA) – derül ki az Európai Bizottság tanulmányából.
A közberuházásokra fordított összeg csaknem 27 százalékkal, 24,1 milliárd lejre nőtt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb összege az első nyolc hónapos éves összevetésben.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány az idén 3,8 százalékos gazdasági visszaesés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít, ugyanakkor a parlament arra kötelezte a kormányt, hogy a korábbi ígéretnek megfelelően, ne csak 14 százalékkal, hanem már most 40 százalékkal emeljék a nyugdíjakat.
A bukaresti költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a román gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre; azt is megállapította a testület, hogy a jelenlegi magas államháztartási hiányt a nemzetközi piacok nem fogják hosszú távon tolerálni.
A kormány alkotmánybírósági óvással próbálja ezt megakadályozni, ugyanis a kabinet szerint ekkora hiányt a román gazdaság nem engedhet meg magának.
Ráadásul az alkotmánybíróság múlt heti döntése nyomán azonnal meg kellene kétszerezni a gyermeknevelési pótlék összegét. Ludovic Orban kormányfő viszont továbbra is azt mondja, hogy a támogatás megduplázását a tervezett többlépcsős emeléssel fogják megvalósítani.
Nem fogjuk engedni, hogy annál nagyobb mértékben nőjön a nyugdíjpont értéke, mint amire lehetőség volt – jelentette ki hétfőn Florin Cîţu pénzügyminiszter a Bukaresti Értéktőzsdénél (BVB), ahol egy hivatalos eseményen vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!