
Nyilvánosságra hozta szerdán a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a testület február 5-i ülésén a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációja kapcsán hozott határozatot. A dokumentum már akkor megállapította: a cég magánkézbe adását célzó folyamat a kormány felelőssége.
2013. július 31., 14:562013. július 31., 14:56
2013. július 31., 15:402013. július 31., 15:40
A határozat értelmében a CSAT jóváhagyta a kormány tervét a cég privatizációjára, egyúttal leszögezte, hogy a privatizációs eljárás módja, és annak konkrét lebonyolítása a közlekedési minisztérium, illetve a kormány feladata.
A határozat nyilvánosságra hozatalának előzménye az, hogy – mint arról korábban több ízben is beszámoltunk – a kormány és az államfői hivatal között vita robbant ki a CFR teherszállító ágazatának a privatizációjáról. Mint ismeretes, az eljáráson a román Grup Feroviar Romant (GFR) magánkézben levő vasúti társaságot hirdették ki győztesnek, azóta azonban nem történtek lépések az adásvételi szerződés aláírásának ügyében.
Az ügyet az is hátráltatta, hogy a hónap elején a legfelsőbb bíróság korrupció miatt nem jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Relu Fenechiu közlekedési minisztert, Traian Băsescu viszont nem hajlandó kinevezni a tisztségbe a kormány által javasolt korábbi tárcavezetőt, Ovidiu Silaghit, mondván: korábbi miniszteri mandátuma idején nem bizonyította hozzáértésé, ráadásul nincs tisztában a CFR Marfă privatizációs folyamatának részleteivel sem. Ezért Băsescu úgy döntött, hogy az ügyvivő miniszteri tisztséget betöltő Victor Ponta miniszterelnökre hagyja a privatizációs eljárás befejezését, mintegy ráhárítva ezzel a felelősséget az esetleges kudarcért, amelyet amúgy előre is vetített, amikor aggodalmának adott hangot, mondván: a pályázat győztese valójában nem rendelkezik a cég átvételéhez szükséges összeggel.
Ponta viszont megpróbálta visszadobni a labdát Băsescu térfelére, mondván: a privatizációs folyamatot csak akkor zárja le, ha azt az államfő által elnökölt CSAT is jóváhagyja. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy lefújja a privatizációt, és a kormány a privát szférából érkező menedzsment kinevezése mellett saját hatáskörben hajtja végre a cég átszervezését. A CSAT viszont jelezte: a győztes kihirdetése után már nem feladata a privatizációs folyamat jóváhagyása, hiába érvel azzal a miniszterelnök, hogy a védelmi tanács a korábbi stádiumokban már három ízben is jóváhagyta a folyamatot.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!