Fotó: Mediafax
2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
A brüsszeli testület tagjai arra kíváncsiak, hogy az eladás során a román állam felajánlott a vásárlóknak olyan támogatásokat, amelyek sértik a versenytörvény elõírásait. Idõközben a vásárló Ford illetékesei bejelentették, hogy legtöbb 2008 áprilisáig hajlandóak várni a bizottság vizsgálatának eredményére. Sebastian Vlãdescu, a privatizációs bizottság vezetõje szerint ezen dátum után, amennyiben nincs eredmény, a Ford lemondhat a craiovai gyár átvételérõl. A hírt az Állami Vagyonkezelõ Hatóság vezetõje, Teodor Atanasiu is megerõsítette, hozzátéve: ha a Ford más országba helyezi át a gyártósorát, akár kártérítést is követelhet a román államtól. Egyébként az utóbbi évek szinte valamennyi nagymérvû romániai privatizációs ügyben vizsgálatot indított az EB. A berettyószéplaki Petrolsub kõolaj-finomító, a brassói Tractorul traktorgyár, valamint a Petrom magánosításának ügyében egyaránt vizsgálódnak. Mindegyik esetben a tartozások eltörlése, újraütemezése, a preferenciális adó- és illetékszabás jelentik a bizottság vizsgálatának legfontosabb célpontjait. Craiován például a gépjármûgyár történelminek számító, 800 millió lejen felüli adósságát a román állam közvetlenül a Fordnak történõ átadást követõen eltörölte, Berettyószéplakon pedig a befektetõt megkímélték egy 26 millió eurót kitevõ költségtõl. A brassói Tractorul esetében a kormány azt a feltételt szabta az amerikai vásárlónak, hogy köteles fenntartani az üzem jelenlegi tevékenységét, illetve biztosítani a volt alkalmazottak átképzését. A Petrom privatizálásának esetében a központi problémát az úgynevezett „aranyrészvény\" jelentette, amellyel a román állam befolyásolni tudja a tulajdonos osztrák OMV-nek a Petrommal kapcsolatos döntéseit. A napokban ugyanakkor kiderült, hogy a legutóbbi lényeges magánosításban az elektronikai felszereléseket gyártó Electroputere Craiova eladásával kapcsolatosan is megrovásban részesülhet Románia. A bukaresti hatóságok ugyanis nem várták meg Brüsszel jóváhagyását, emellett anélkül adták el a részvénytársaságot, hogy a vásárló garantálta volna, hogy fenntartja a vállalat jelenlegi tevékenységét. Az elemzõk szerint ez utóbbi állami támogatásnak minõsülhet, mivel az átvett ingatlanokat a vásárló bármikor értékesítheti, amint leállította a termelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok