Hirdetés

Visszaeshet a hazai idegenforgalom

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

A tavalyi válságos évhez hasonlóra, vagy akár annál is rosszabbra számíthatnak a hazai utazási irodák a kormány által tervezett megszorító intézkedések miatt. Jó hír lehet, hogy az athéni zavargások miatt olcsóbbak lehetnek a görög nyaralások.

Bálint Eszter

Végh Balázs

2010. május 20., 09:302010. május 20., 09:30

Az athéni zavargások kevésbé , inkább a hazai gazdasági és társadalmi instabilitás, a naponta elhangzó, az államfőtől és a kormány képviselőitől jövő fenyegetőzések vezethetnek oda, hogy idén jóval kevesebben fognak külföldön, így Görögországban is nyaralni – szögezte le Bikfalvi Márton, a Calibra Travel utazási iroda tulajdonosa, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) északnyugati területi elnöke a Krónika azon kérdésére, hogy mennyiben befolyásolják az athéni tiltakozó akciók a romániai lakosság görögországi nyaralási kedvét.

Mint részletezte, az elmúlt két hónapban zajlottak a kedvezményes árú előfoglalások, ez az időszak pedig sikeres volt az utazási irodák szempontjából. „Miután azonban első ízben elhangzott, hogy adóemelések, fizetés-, illetve nyugdíjcsökkentések várhatók, minden desztináció iránt csökkent az érdeklődés” – részletezte Bikfalvi, aki szerint a jelenlegi helyzet oda vezethet, hogy az amúgy sem túl fényes 2009-es adatoknál is rosszabbra lehet idén számítani.

Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Janka Katalin, a kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője. Mint mondta, a nyugdíjcsökkentést igazából nem fogják megérezni, mivel szerinte ez elsősorban nem az idős emberek utazási szokásain fog változtatni, hanem főként a mindennapi életükben jelent majd gondot, sok ember nem fogja tudni kifizetni számláit, megvásárolni gyógyszereit, s olyanok is szép számban lesznek, akiknek a mindennapi betevő falat megvétele is problémát jelenthet. A közalkalmazottak bércsökkentését azonban Janka Katalin szerint valamennyi utazási iroda megérzi majd, mivel az lesz az első, amiről a családok lemondanak, hiszen – tette hozzá – a közalkalmazottakra a megszorítások sokkal inkább negatív hatással lesznek, mint a gazdasági válság.

A zavargások alig jelentenek gondot

Visszatérve az athéni zavargásokra, Bikfalvi Márton elmondta, az általa vezetett utazási irodánál senki nem mondta még vissza görögországi foglalását, viszont sokan mondják azt, hogy oda szerettek volna utazni, azonban a jelenlegi helyzetből kiindulva inkább más úti célt választanak. Van azonban, akit meg lehet győzni, hogy nincs gond, tette hozzá. Mint fogalmazott, sok ember mégis a görög tengerpartot választja, miután megtudja, azokban a turistaparadicsomokban – Halkidiki, Paralia, Kréta-szigetek, Rodosz vagy Korfu –, ahová a romániai utazási irodák kirándulásokat szerveznek, teljes a nyugalom. Ugyanakkor Bikfalvi szerint sok romániainak azért is esik a választása a szárazföl-dön található Halkidikire vagy Paraliára, mivel ezeket busszal is meg lehet közelíteni, s ez jóval olcsóbb, mintha repülővel utaznának.

Kérdésünkre, hogy számításai szerint melyek lesznek idén a legnépszerűbb célpontok, a szakember úgy vélekedett, akárcsak az előző években, az első két helyre a török és az olasz tengerpart számíthat, az viszont előfordulhat, hogy a harmadik helyre Görögország helyett Spanyolország lép elő.
Janka Katalin is úgy nyilatkozott, hogy nem éreztek visszaesést a görög utak iránti keresletben. Mint mondta, az előfoglalási időszakban nagy volt a kereslet, most van két olyan hét, amikor nincsenek akciós útjaik, így megcsappant az érdeklődés, ám arra számítanak, hogy amint meghirdetik a last minute akciókat, nem fog senki letenni a görögországi nyaralásról amiatt, hogy Athénban tízezrek tüntetnek nap mint nap.

Mihaela Nastor, az egyik szatmárnémeti utazási iroda ügynöke lapunk kérdésére elmondta, a legtöbb ügyfele még mindig Görögországot választja utazási célpontul. „Az ottani zavargások ellenére nem riad vissza senki a hellászi vakációzástól. Az igaz, hogy sokan óvatosabbak, mint tavaly, rákérdeznek, mit tudunk az ottani helyzetről, de még senki nem mondta le a foglalását” – részletezte a turisztikai szakember. „Az viszont szinte biztos, hogy a legtöbb járulékos program, kirándulás, fővárosi városnézés az eddigi évekhez viszonyítva kevesebb üdülőt vonz majd idén. Sokan csak a parton napoznak majd, és fürdőznek a biztonságos üdülőtelepeken” – véli a szatmári kirándulásszervező.

Olcsóbb lesz a nyaralás?

Bikfalvi Márton egyébként arra számít, hogy a görög szállásadók, utazásszervezők rövid időn belül az árak csökkentése mellett fognak dönteni, hogy ne essenek vissza drasztikusan a turizmusból származó bevételek. Hiszen Görögország a világ húsz legnépszerűbb idegenforgalmi célállomásának egyike, évente legalább 15 millió külföldi keresi fel. Az ágazat a hazai össztermék (GDP) 18 százalékát termeli, minden ötödik görög az idegenforgalomban dolgozik.

Ezért is sürgetik a turizmusban érdekeltek, hogy mielőbb döntés szülessen a további akciókról. Bikfalvi szerint néhány napon belül döntenek is a kérdésben. Hiszen az adatok nem túl kecsegtetők. Miközben bevételei növelésére óriási szüksége lenne, eddig virágzó idegenforgalma is cserbenhagyta Görögországot: a folytatódó tiltakozások, és főként a május eleji, emberéleteket követelő összecsapások miatt tömegestől mondják le nyári foglalásaikat a külföldiek. Az athéni szállodakamara elnöke szerint naponta közel 2 ezer szobafoglalást kénytelenek törölni, de a görög szigeteken sem sokkal jobb a helyzet. Rodoszon 18, Krétán 10 százalékkal csökkentek a foglalások.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, május elején kezdődött a tiltakozási hullám Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen. Demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoztak, sztrájkoltak a közszolgálati dolgozók, a légiirányítók lezárták az ország légterét, sok kereskedő nem nyitott ki. A munkabeszüntetéshez csatlakoztak a tűzoltók, a tanárok, nem volt ügyintézés a hivatalokban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látták el. Halálos áldozatokat is követeltek a tüntetések. Három banki alkalmazott vesztette életét abban a bankfiókban, amelynek épületét feldühödött tüntetők molotovkoktélokkal felgyújtották.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bolojan elutasítja, hogy a magáncégek adójának növeléséből biztosítsák a közalkalmazotti béremeléseket

Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.

Bolojan elutasítja, hogy a magáncégek adójának növeléséből biztosítsák a közalkalmazotti béremeléseket
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
2026. augusztus 25., kedd

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.

Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó
2026. augusztus 25., kedd

Már nem a munkaerőhiány a fő gond: évtizedes mélyponton a betöltetlen állások száma Romániában

Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.

Már nem a munkaerőhiány a fő gond: évtizedes mélyponton a betöltetlen állások száma Romániában
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Bruttó 5000 lejes minimálbért kérnek januártól a szakszervezetek – Reagált a munkaügyi miniszter

A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.

Bruttó 5000 lejes minimálbért kérnek januártól a szakszervezetek – Reagált a munkaügyi miniszter
2026. augusztus 25., kedd

Még pár nap, és lehet igényelni a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőknek járó támogatást

Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Még pár nap, és lehet igényelni a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőknek járó támogatást
2026. augusztus 25., kedd

Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank

„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.

Eurómilliárdok úszhatnak el: súlyos válság kockázatára figyelmeztet a román jegybank
Hirdetés
2026. augusztus 25., kedd

Miért van még mindig 10 lej felett a gázolaj ára? Az államtitkár szerint erre több magyarázat is van

Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.

Miért van még mindig 10 lej felett a gázolaj ára? Az államtitkár szerint erre több magyarázat is van
2026. augusztus 24., hétfő

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak

A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.

A minimálbér emelését követelik a szakszervezetek, utcára is vonulnak
2026. augusztus 24., hétfő

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint

Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.

Románia jelenleg nem tud hatmilliárd lejnél többet szánni az oktatásra és az egészségügyre a munkaügyi miniszter szerint
Hirdetés
Hirdetés