2011. március 08., 09:332011. március 08., 09:33
Turisták ezreit evakuálták az üdülővárosokból, amint a tiltakozások januárban elérték csúcspontjukat, a 40 százalékos visszaesés pedig arra késztette a kormányt, hogy visszacsábításukra kampányt indítson. A visszaesés nem kis problémát jelent Tunézia számára, amely régóta közkedvelt üdülési célpont 1410 kilométeres mediterrán tengerpartjának, ókori római építészeti emlékeinek és hatalmas festői sivatagi területeinek köszönhetően. A turizmus durván 400 ezer embert foglalkoztat az ország 10 milliós lakosságából, és mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott tavaly, a bruttó nemzeti termék több mint 6 százalékát.
Most, amikor Tunézia helyének megtalálásárt küzd, miközben a fővárosban még tartanak a tüntetések, és a kormány a növekvő bűnözéssel kénytelen felvenni a harcot, a tunéziaiak azt a kérdést teszik fel, vissza fognak-e térni a turisták. Az észak-afrikai ország idegenforgalmának legmozgalmasabb időszaka áprilistól júliusig tart. A kormány reménykedik és közölte, hogy újra érkeznek Európából charter repülőgépjáratok a festői Bizerta városába, amely a Földközi-tengeren Szicíliával és Szardíniával szemben helyezkedik el. „A forradalom országunkat ismertté tette az egész világ előtt – állapította meg Mehdi Huassz idegenforgalmi miniszter.
– Azt szeretnénk mondani minden barátunknak, hogy jöhetnek Tunéziába, a béke és a szabadság légköre várja őket.” Viszont a folytatódó tüntetések és a növekvő vallási feszültséggel kapcsolatos aggodalmak további visszaesést eredményezhetnek, ahogy az arab világban máshol terjedő erőszakos cselekmények is, különösen a szomszédos Líbiában. A biztonság nagyon fontos – állapította meg Kate Davis, a Saphir Palace Hotel igazgatója Hammametben.
Ez a szálloda egyike azon kevés, több mint tucatnyi hatalmas fehér hotelnek a tengerparton, amely még nyitva van. Azoknak az embereknek, akik nincsenek itt, és nem látják a nyugalmat és a szépséget, az arab világ történéseiről szóló hírek elbátortalanítóak lehetnek – hangsúlyozta a szálloda-igazgatónő, aki ugyanakkor derűlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a turizmus vissza fog térni az elkövetkező hónapokban.
| Két-három héten belül újra indulhatnak Magyarországról az Egyiptomba tartó charterjáratok, miután a Külügyminisztérium levette az egyiptomi tengerparti üdülőhelyeket az utazásra nem ajánlott I-es kategóriából – közölte Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke. Zám Tibor, a Best Reisen irodavezetője ismertette: március 20-án szeretnék elindítani a kényszerszünet utáni első charterútjukat, ha lesz rá elég jelentkező. A Külügyminisztérium tegnap azt közölte, hogy „fokozott körültekintés mellett” újra biztonságosnak tekinthető a szervezett tengerparti szállodai üdülés Egyiptomban, a Vörös-tenger vidékén. A tárca utazási felhívásában ugyanakkor nem javasolta a beutazást az észak-afrikai ország nagyvárosaiba (Kairó, Szuez, Alexandria, Iszmailija), valamint Felső-Egyiptomba. Szintén nem javasoltak a Luxorba tervezett kirándulások, a nílusi hajóutak, továbbá a szállodán kívüli programok, valamint a belföldi egyéni utazások. Egyiptom többi részét a II-es (fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek) kategóriába sorolta át a minisztérium a korábbi I-es, utazásra nem javasolt térségek kategóriájából. Mint ismeretes, az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a „jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban mintegy 300-an meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.