
Fotó: gov.ro
2010. szeptember 14., 08:382010. szeptember 14., 08:38
Bátor, gyors gazdasági növekedéssel járó lépésekre van szükség a kormány részéről, ami akár az egységes jövedelemadó-kulcs csökkentését is jelentheti Adriean Videanu volt gazdasági miniszter szerint. A PDL alelnöke egyúttal úgy véli, nem ördögtől való az újabb IMF-hitel.
Nem tartja kizártnak Adriean Videanu, a másfél héttel ezelőtti kormányátalakítás során lemondott gazdasági miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke, hogy márciustól csökkenjen a jelenleg 16 százalékos, egységes jövedelemadó-kulcs mértéke.
A politikus a România Liberă című bukaresti napilap tegnapi számában megjelent interjúban ugyan konkrétumokba nem bocsátkozott, ám nem zárta ki az adócsökkentés lehetőségét, mondván: a gazdaság talpra állításának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő adópolitika. Leszögezte ugyanakkor: egyetlen adónem csökkentése nem oldja meg a gondokat. „A legnagyobb problémát az adórendszer egyszerűsítése jelenti: mintegy 180 adónemet szüntettünk meg vagy vontunk össze, de még mindig van mit csökkenteni” – hangoztatta a volt gazdasági miniszter.
A politikus rámutatott, 2011-ben lejár az ország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között megkötött készenlétihitel-szerződés, ekkor újabb tárgyalásokat kell folytatni a Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel az ország gazdasági helyzetéről, de ekkor meg lehet hozni egy, az adócsökkentésről szóló politikai döntést. Kifejtette: a kormány szeretne legalább 2 százalékos gazdasági növekedést elérni, ennek érdekében pedig „bátor döntésekre” van szükség, olyanokra, amelyek képesek az uniós átlagnál nagyobb növekedést generálni.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egységes adókulcs mértékének csökkentése önmagában még nem lesz elegendő, összességében kell az adópolitikát megváltoztatni annak érdekében, hogy az intézkedés gyors eredményeket hozzon. Annak kapcsán, hogy Traian Băsescu államfő az elmúlt héten fölvetette egy újabb IMF-hitel fölvételének a lehetőségét, Videanu kifejtette, a bírálatok ellenére az IMF-fel kötött hitelmegállapodás pozitív hozadékkal bírna, mivel olcsó és az infláció hatásai által nem befolyásolt finanszírozást jelent.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.