Veszélyben az idegenforgalom?

Az utazási irodák vezetőinek felháborodását váltotta ki az a tény, hogy a kormány nem kívánja megszüntetni az oly sok cégcsődöt eredményező, tavaly májustól érvényes átalányadót – jelentette ki tegnap Corina Martin, az Utazási irodák Országos Egyesületének (ANAT) elnöke.

Mint hangoztatta, nem lenne szabad egy kalap alá venni az utazásokat közvetítő irodákat a vendéglátó-ipari egységekkel, amikor a kormány képviselői úgy nyilatkoznak, hogy valamennyi, idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozás potenciális adócsaló, ezért kénytelenek esetükben megtartani az átalányadót. Mint Corina Martin hangsúlyozta, az utazási irodák a szállásadóknak, az utaztató cégeknek, a szállítási vállalkozóknak egyaránt számlát ad a szolgáltatásért cserébe, s az ügyfeleiknek is számlát ad a kínált szolgáltatásért.

Ezt szem előtt tartva pedig, a szakember szerint, az irodák adócsalási lehetősége egyenlő a nullával, éppen ezért az ANAT azt kéri a kormánytól, hogy törölje az utazási irodákat az átalányadót előirányzó jogszabályból. Az ANAT a Régiófejlesztési és Turisztikai Minisztériumot arra kérte fel, hogy ez ügyben járjon közbe a pénzügyi tárcánál. Corina Martin elmondta, miközben folyamatosan arról szólnak a sajtónyilatkozatok, hogy fejleszteni és támogatni kell a turizmust, addig folyamatosan nehezítik el tevékenységüket. „Remélem, hogy a román állam és a jelenlegi kormány valóban támogatni fogja a hazai turizmust, olyan mértékben, mint amennyit a benne rejlő potenciál révén megérdemel” – szögezte le az ANAT vezetője.

Egyszerűsíteni kellene az adórendszert

Véleményét osztja Janka Katalin, a kolozsvári Boomerang Services utazási iroda ügyvezető igazgatója is. Mint a Krónika kérdésére elmondta, szinte kizárt, hogy egy utazási iroda adócsaláshoz tudjon folyamodni. Szerinte ha létezik is csalás ezen a szakterületen, akkor az elenyésző, hisz anynyi dokumentumot kell minden ügylet esetében kitöltetni, hogy meg sem érné kijátszani a törvényeket.

Az átalányadó megtartását éppen ezért ő is felháborítónak tartja. Mint hangsúlyozta, nem lehet egy utazási irodát egy lapon emlegetni a kocsmákkal vagy panziókkal, hisz teljesen más rendszerben dolgoznak. „Míg például egy kocsma tulajdonosa megvásárolja az italokat, majd 100 százalékos árréssel kétszeres áron értékesíti azokat, addig mi az utaztató cégtől például 1000 euróért vásárolunk meg egy törökországi utazást, s azt 0–10 százalékos jutalékkal értékesítjük, kérünk érte mondjuk 1050 eurót. Ebből viszont csak az 50 euró marad meg nekünk profitként. Azonban az átalányadót nem a profit, hanem a forgalom alapján számítják ki, így nekünk nem az 50, hanem az 1050 euró után kell adóznunk, ami igenis igazságtalan” – részletezte a jogszabály visszásságait Janka Katalin.

A szakember arra is kitért, hogy szinte nem is éri meg nagy forgalmat bonyolítaniuk, mert akkor még magasabb adót kell fizetniük. Ugyanis ha az előző év forgalma alapján kirónak egy utazási irodára egy havi 1000 lejes adót, akkor ha nyereséges, ha veszteséges, ezt be kell fizetnie. Ám ha egy hónapban kiugróan magas forgalmat regisztrált, akkor más adózási kategóriába kerül, s jóval nagyobb összeget kell az államkasszába is befizetnie.

Janka Katalin szerint a kormánynak ahelyett, hogy a „legadócsalóbb” kategóriába sorolná az utazási irodákat meg más idegenforgalmi vállalkozásokat, inkább a vonatkozó jogszabályokat kellene egyszerűsítenie. „Nekünk például ötféle áfát kell fizetnünk, ami pluszfejfájást okoz, hisz annyira bonyolult a rendszer, hogy gazdasági szakemberként is alig lehet követni” – rótta fel az utazási iroda ügyvezetője.

A kisvendéglők lehetnek a vesztesek

„Az átalányadó, akárcsak tavaly, a kisvállalkozókat sújtja, ezek működését lehetetleníti el” – fogalmazta meg a Krónika kérdésére Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke. Kovács a sepsiszentgyörgyi Park vendéglőt és szállodát működteti, tapasztalatai szerint a nagyobb forgalmat lebonyolító vendéglátók a tavaly sem érezték meg az átalányadó hatását.

Egy nagyobb vendéglő vagy szálloda tulajdonosa, mindenképpen több nyereségadót fizet, mint a kötelező minimális adóteher, így számukra gyakorlatilag semmit nem jelent az átalányadó bevezetése, magyarázta a szakember, aki azonban úgy látja, hogy a kisvállalkozók működését eközben teljesen ellehetetlenítik az idei rendelkezések: a 3 százalékos forgalmi adó helyett a 16 százalékos profitadó, valamint az ágazati átalányadó.

„A nagy forgalmú vendéglátó-ipari egységek számára még nyereség is lehet, hogy felszámolódik a konkurencia, viszont a kínálat beszűkül” – fogalmazta meg Kovács, aki szerint ez az év egyfajta rosta lesz az ágazatban, amelyen sokan kihullnak majd.

Nem csak a rosszat kell látni azonban szerinte a jogszabályban. Hisz – részletezte – jótékony hatása lehet a szűrésnek, hogy megszűnnek a lerobbant, útszéli butikok, lebujok. Azonban a rendelkezés egyben a családias hangulatú, két-három asztalos vendéglőket vagy a kiskocsmákat is veszélyezteti. A fogyasztók szempontjából mindenképpen rossz hatása lesz, hiszen sokan nem szívesen ülnek be egy baráti beszélgetésre, egy pohár sörre egy elegáns étterembe, hanem inkább a kiskocsmát választanák.

Szociális szempontból is negatív hatásai lehetnek, hiszen a kis egységek, ha keveset is, de fizettek az államkasszába, viszont ha kénytelenek lesznek bezárni, a munkanélküliek számát szaporítják. „Ha csökken az életszínvonal, a vendéglátás egészében hanyatlás mutatkozik, hisz ez a vendégek számának drasztikus visszaeséséhez fog vezetni” – magyarázta a folyamat összetettségét a SVESZ elnöke. Kovács István szerint mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy nem cégként, hanem egyéni vagy családi vállalkozásként lehessen működtetni kis vendéglátó-ipari egységeket. Mint mondta, világszerte virágzanak és népszerűek az olyan kisvendéglők, ahol a feleség a szakács, a férj a pincér, és egy-két asztal mellé ülhetnek le a vendégek.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget. Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás.

A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát. A listán a szállodák mellett szerepel minden, szállásadással foglalkozó tevékenységi kör, a vendéglátó-ipari egységek a vendéglőktől a bárokig, a rendezvényszervező cégek, az idegenforgalom terén tevékenykedő vállalkozások, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely. Ugyancsak fölkerültek a mosodák, a szépségszalonok és a temetkezési vállalkozások.

Várhatóan azonban csak február folyamán körvonalazódik majd, hogy konkrétan milyen szakterületek kerülnek be az átalányadóról szóló jogszabályba, Emil Boc miniszterelnök pénteken arra szólította fel Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezetőt, hogy jövő hónap elejére dolgozza ki a vonatkozó törvényt.

Ez a szakértői becslések szerint az év második felére készül el, addig pedig minden érintett kategóriának ki kell fizetnie az úgynevezett minimáladót. Mint ismeretes, az átalányadót a tavaly bevezetett, minden vállalkozás számára kötelező minimáladó helyett vezetik be. Az átalányadót csupán bizonyos tevékenységi körök képviselőire vetik majd ki – a hivatalos álláspont szerint azon területekre, ahol eddig a legtöbb adócsalást regisztrálták.