
Képtelen felvenni a versenyt a Román Posta a hasonló tevékenységet folytató magáncégekkel, holott az állami társaság háromszor több alkalmazottat foglalkoztat, mint a kézbesítőcégek összesen, ehhez képest a piacnak mindössze egynegyedét fedi le – állapította meg a távközlési piacot felügyelő hatóság (ANCOM).
2015. október 02., 16:552015. október 02., 16:55
A hivatal legutóbbi jelentésében közölte: tavaly országos szinten több mint 55 millió csomagot szállítottak házhoz, ez 127 százalékkal haladja meg a 2013-as adatokat. Ehhez ugyanakkor még hozzáadódik további 6,5 millió, külföldről kézbesített vagy más országba vitt küldemény.
Az ANCOM jelentése szerint azonban tízből mindössze egy csomagot kézbesített a Román Posta. Az állami társaság mutatói akkor sem javulnak jelentősen, ha más tevékenységet is figyelembe veszünk: tavaly a posta 70 százalékkal kevesebb, 10 kilogrammosnál kisebb küldeményt szállított el a címzetthez, mint 2013-ban.
Octavian Bădescu, a romániai kézbesítő cégeket tömörítő egyesület alelnöke rámutatott: a piac értéke körülbelül 500 millió lej, a magáncégek részesedése pedig 300–350 millió. „Az állami posta az ágazatnak a felét sem fedi le, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szektorban dolgozó 37 ezer alkalmazott közül 27 ezret ők foglalkoztatnak\" – mutatott rá a szakember.
A távközlési hatóság jelentéséből az is kiderült, hogy a magáncégek alkalmazottai átlagosan kétszer többet dolgoznak, mint a posta munkatársai. Az állami társaság alkalmazottai erre úgy reagálnak, hogy „nehéz úgy dolgozni, ha még a tevékenységhez szükséges papírt sem biztosítja a munkaadó\".
Cristian Iancu szakszervezeti illetékes úgy fogalmazott: egyes vidéki postahivatalokban nemhogy munkaeszközök nincsenek, de még mellékhelyiség és ivóvíz sem áll a beosztottak rendelkezésére. Sorin Grindeanu távközlési miniszter nemrég úgy nyilatkozott: a Román Postának mintegy 115 millió euróra lenne szüksége, hogy az európai normáknak megfelelő minőségű szolgáltatásokat nyújthasson.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!