2010. január 27., 09:492010. január 27., 09:49
Az első becslésként közzétett adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 2009 negyedik negyedében 0,1 százalékkal haladta meg az előző három havit; 2008 azonos időszakával összehasonlítva 3,2 százalékkal csökkent.
Ezek sokkal rosszabb adatok az előzetes várakozásnál: az elemzői konszenzus fél százalék körüli negyedéves növekedést és 3 százalék alatti éves visszaesést valószínűsített a tavalyi utolsó negyedévre. A brit gazdaság összteljesítménye hat negyedéven át folyamatosan zsugorodott; a recesszió 2008 második negyedévében kezdődött. Ilyen hoszú visszaesésre még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.
A recesszió emellett mélységi rekordot is döntött. A legutóbbi csúcsérték – 2008 eleje – és a tavalyi harmadik negyedévi mélypont között összesen 5,9 százalékkal, a tavalyi naptári év egészében 4,8 százalékkal esett a brit GDP értéke; a hasonló adatsorok közlésének kezdete óta nem volt példa ilyen mértékű „mínuszokra” a brit gazdaságban. A tavalyi negyedik negyedévi GDP-adat egyelőre részleges becslés, amely változhat, így elvileg megvan a kockázata annak, hogy kiderül: a brit recesszió mégsem ért véget 2009-ben.
Független londoni elemzők szerint azonban – a legutóbbi munkapiaci adatokból és üzleti felmérésekből következtethetően – inkább arra van esély, hogy az első GDP-becslést felfelé módosítja a statisztikai hivatal. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdasági előrejelző ház a keddi adatismertetés után közzétett gyorskommentárjában azt írta: az üzleti szektorbeli és a munkanélküliségi számok alapján 0,5 százalékos negyedéves növekedés is lehetett a tavalyi utolsó három hónapban, sőt elképzelhető, hogy a növekedés már 2009 harmadik negyedévében elkezdődött.
A jelenleg érvényes statisztikai adatsor szerint a tavalyi harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a brit GDP-érték az előző negyedévihez képest; a CEBR szakértői szerint azonban valószínűbb az ugyanilyen arányú növekedés abban a három hónapban. A ház szerint mindazonáltal így is igen gyenge növekedési adatokról van szó, ami valószínűsíti, hogy a Bank of England – a brit jegybank – egyelőre alacsonyan tartja a kamatszintet, sőt a kvantitatív enyhítési program kiterjesztése is szóba kerülhet.
A Bank of England – 316 évvel ezelőtti alapítása óta első ízben – tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítésbe, vagyis a tavaly március óta félszázalékos történelmi mélységben tartott alapkamat mellett likviditásinjekcióval is megpróbálja feléleszteni a brit gazdaságot. Ennek jelenlegi kerete 200 milliárd font.
A kvantitatív enyhítés lényege az, hogy az ehhez a módszerhez folyamodó jegybankok „új pénzt” teremtenek – jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg –, és ebből vásárolnak elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban a pótlólagos likviditásból juttat közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.