Városfejlesztési irányok

Péntek délelőtt, még mielőtt a nagyváradiak megcsodálhatták volna a megyeszékhely utcáin felvonuló virágkarneváli menetet, a városházán Debrecen és Nagyvárad elöljárósága gazdasági kérdésekről tanácskozott és egyeztetett. A találkozó első részében a nagyváradi városfejlesztési stratégiát mutatta be annak felelőse, Marcel Boloş, az önkormányzat Fenntartható Fejlődési Igazgatóságának vezetője. Az igazgató felsorolta a legfontosabb projekteket, amelyek vagy épp folyamatban vannak, vagy hamarosan elindulnak. Legtöbbjük az Európai Unió alapelveinek valamelyikéhez sorolható. Első közülük az infrastruktúra fejlesztése: ebben a kérdésben szerencsére sikerül egyre nagyobbakat lépni előre, hiszen a várost elkerülő út rendes tempóban épül, minisztériumi segítséggel. Szintén ide tartozik a város új parkolóinak kialakítása, élén egy hétemeletes parkolóház építésével. A környezetvédelmi normák teljesítésében az egyik legnagyobb szabású városi projekt a fűtéshálózat teljes kicserélése, amibe a hőerőmű és a hőközpontok felújítása is beletartozik. Boloş azt mondta, lehetőleg minél nagyobb arányban szeretné a hőenergia forrásaként hasznosítani a térségben bőségesen megtalálható termálvizet. Ugyanerre az alapelvre épülnek a fürdőturizmus fejlesztési tervei is. A stratégia fontos részét képezi a város nagyrészt igen rossz állapotban lévő épített örökségének rehabilitálása, ami az igazgató szerint a turizmus fellendítését is maga után vonná. Itt a legnagyobb vállalkozás a középkori vár teljes restaurálása és „benépesítése” – az erről szóló finanszírozási szerződést már alá is írták, a pénz az Északnyugati Fejlesztési Régión keresztül érkezik. A munkálatokat már ősszel megkezdik. A város történelmi központjában található szecessziós paloták homlokzatának helyreállítása szintén a turisták vonzását szolgálja majd. A vállalkozói szférát hivatott erősíteni a kialakulóban lévő ipari park – bár ennek is némi köze van a környezetvédelemhez, hiszen a parkba a város területéről költöztetik majd ki a lég- és zajszennyező gyárakat.

Holdingba tömörültek a debreceniek

A cívisváros képviseletében Bak Ferenc, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. gazdasági igazgatója mutatta meg, hogy másképpen is lehet a közpénzekkel gazdálkodni, mint ahogyan Romániában megszokott. A debreceni önkormányzat 2000-ben hozta létre a város vagyonát kezelő holdingot, amely a város tulajdonában lévő cégeket tömörítette, központosította. Részt vesznek benne a fűtés- és egyéb közműszolgáltatók, a közlekedési vállalat, a reptér, az ipari park, de még a turisztikai és kulturális szolgáltatók is. A Vagyonkezelő Zrt. megalakulásának idején úttörőnek számított Magyarországon, bár egyéb, nyugat-európai városokban már bevált módszernek számított. Azóta több magyar város is követte a debreceni példát. Az igazgató azt mondta, változatlanul egyre hatékonyabban működik a hatalmas konszern, amelynek nagy előnye, hogy közös igazgatótanácsa van, amely a teljes holding működését áttekinti, és jól látja, hol mire van szükség. Így a pénzzel is sokkal jobban tud gazdálkodni. Bak Ferenc azt is közölte, hogy a holdingot a gazdasági válság sem érinti érzékenyen, hiszen bár a valutaárfolyamok változásával látszólag csökkent a bevétel, valódi veszteség nem történt. Elmondta: gyakori, hogy a holdingban részt vevő cégek egymástól, és nem pénzintézetektől vesznek fel hiteleket, így nem függnek a kamatok szeszélyes változásaitól sem. Könyvelősége is csak egy van a holdingnak, ami jelentős költségmegtakarítást jelent.

A délelőtt második felében a szakemberek párhuzamos műhelybeszélgetéseken vettek részt. Az egyik helyszínen a fűtésszolgáltatásról osztották meg tapasztalataikat a két város illetékesei, élükön Dragoş Gligorral, a Nagyváradi Hőerőmű vezérigazgatójával, illetve Csonka Tiborral, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatójával. Csonka a workshop utáni sajtótájékoztatón megjegyezte: Nagyvárad irigylésre méltó helyzetben van, mivel a hőerőmű a város tulajdonát képezi, s ez nagyban megkönynyíti a fejlesztések véghezvitelét. Debrecenben az erőmű az E-On vállalaté, a város csak megvásárolja tőle a hőenergiát. Az igazgató egyébként hangsúlyozta a két város közötti szembeötlő hasonlóságokat, mondván: mindkét helyszínen a városba való belépéskor a hőerőmű impozáns épülete köszönti a látogatót.

Hatékony a központosítás?

A másik műhelybeszélgetésen a hulladékgazdálkodásról egyeztetett a váradi RER Ökológiai Szolgáltató Rt. zöldövezetekért felelős osztályvezetője, Szabó Mária, illetve Jurácsik Zoltán, a debreceni AKSD Kft. szolgáltatói igazgatója. Hamar kiderült: az alapvető különbség az, hogy a cívisvárosban ez az egy vállalat biztosítja nemcsak a hulladékgazdálkodást, hanem a közterület-fenntartást és a temetkezési szolgáltatásokat is, míg a RER kizárólag szemétkezeléssel foglalkozik. A piac- és közterület-fenntartásért a RAPAS, a hulladékfeldolgozásért az Eco Bihor, az egyéb környezetvédelmi problémákért a Környezetvédelmi Ügynökség felelős. A debreceni szakemberek szerint jóval hatékonyabb a központosított megoldás, és úgy vélik, ennek köszönhető az is, hogy a környezetbarát technológiák alkalmazásában a cívisváros előrébb jár, mint a bihari megyeszékhely.

Az egyeztetések végén minden résztvevő azt a konklúziót vonta le, hogy mindkét fél számára hasznos az együttműködést folytatni, a tapasztalatokat kicserélni, és esetenként segíteni egymáson. Megígérték: nem lesz egyedi alkalom a mostani konferencia.