
Fotó: Krónika
2008. szeptember 03., 00:002008. szeptember 03., 00:00
Mélységi rekordokkal kezdte az angol font a szeptemberi kereskedést a dollárral és az euróval szemben, miután egyre riasztóbb híreket kap a londoni piac a brit gazdaság állapotáról. Az első őszi kereskedési napon a font 1,23 euróig, illetve rövid időre 1,80 dollár alá zuhant Londonban. Az euró soha nem volt ilyen erős a brit valutával szemben, a dollárárfolyam pedig majdnem háromévi mélypont a font szempontjából. A font egysége az év elején még 1,70 euró körül járt, a nyár közepén pedig 2 dollárnál is többet ért. A piac elsősorban Alistair Darling pénzügyminiszter azon hétvégi – mind szakmai, mind politikai körökben máris rendkívül erősen bírált – kijelentésére reagált, miszerint a brit gazdaság hatvan éve nem volt olyan rossz állapotban, mint most.
Darling a The Guardian című vezető baloldali londoni napilapnak nyilatkozva elismerte: ő sem számított ilyen súlyos helyzet kialakulására, és a válság „mélyebb és hosszabb lesz” a korábban vártnál. A fonton Gordon Brown kormányfő azonnali, kármentő célú nyilatkozata sem segített. Brown a BBC-nek kijelentette, hogy a brit gazdaság megfelelő helyzetben van a piaci viharok átvészeléséhez. A piacot mindazonáltal nemcsak Darling váratlan szavai sokkolták. Charles Goodhart, a Bank of England monetáris tanácsának egykori tagja, a patinás London School of Economics egyetem gazdaságtan-professzora a The Daily Telegraphban azt írta, hogy Nagy-Britannia legalább egy évig, de inkább még tovább tartó, súlyos recesszió előtt áll, és az ezt kísérő ingatlanpiaci zuhanás meredekebb lesz, mint a 90-es évek eleji recesszió idején volt. Ez utóbbinak máris erőteljes jelei mutatkoznak. A Bank of England friss adatsora szerint júliusban az egész országban mindössze 33 ezer új jelzáloghitel-kérelmet hagytak jóvá a folyósító bankok, 71 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi azonos hónapban. A brit ingatlanárak ebben a rendkívüli hitelszűkével jellemzett környezetben – több évi meredek felfutás után – most már nagy ütemben zuhannak: a legutóbbi országos felmérés 10 százalékos átlagos árzuhanást jelzett 12 havi összevetésben. Ez 1990 óta a legnagyobb éves lakóingatlan-áresés a brit piacon. Nagy-Britanniát – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot, a világ negyedik legnagyobb gazdaságát – a többi európai országnál sokkal nagyobb mértékben sújtja az amerikai nem elsőrendű – subprime – jelzálogadósi körből kiindult likviditási válság, amely a banki szférából egyre inkább átgyűrűzik a reálgazdaságba.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.