2009. június 16., 10:082009. június 16., 10:08
Területi leosztásban a bukarestiekre hatott ki legkevésbé a válság, a fővárosiak mindössze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a krízis miatt romlott életszínvonala. Ha a munkaköröket vesszük górcső alá, akkor leginkább a szabadúszók, egyéni vállalkozók, kisvállalkozások vezetői sínylették meg a válságot, körükben a megkérdezettek több mint fele számolt be bevétel-visszaesésről.
A felmérést egyébként Románia mellett Magyarországon, Macedóniában, Kazahsztánban, Bulgáriában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Ausztriában és Csehországban is elkészítette a GfK. Összehasonlítva a kutatások következtetéseit, elmondható, hogy a romániai helyzet leginkább a csehországi és bosznia-hercegovinai valósághoz hasonlít. A térség országainak zömében 50 százalék fölötti azoknak az aránya, akiknek mindennapjait negatívan befolyásolta a válság. A legérintettebb ország Magyarország, itt a válaszadók 70 százaléka panaszkodott a családi bevételek visszaesésére. Eközben a válságnak legkevésbé kitett állam Ausztria, ahol mindössze 30 százalékos az elégedetlenkedők aránya.
A felmérést Romániában egy ezer személyből álló, a munkaképes lakosságra reprezentatív mintán végezték. A hibaküszöb három százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok