
Florin Jianu (jobbra) ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát
Fotó: Facebook/CNIPMMR
A romániai kis- és közepes vállalkozások vezetőinek több mint 80 százaléka ellenzi, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások terhét a munkavállalókra ruházza át a kormány. Szerintük az intézkedés révén nő a bürokrácia, miközben csökkennek a nettó fizetések.
2017. október 30., 18:182017. október 30., 18:18
A romániai kis- és közepes vállalkozók országos szövetsége (CNIPMMR) össztüzet zúdított a Tudose-kormány elképzelésére, amellyel munkabiztosítási hozzájárulást vetnének ki a munkáltatókra. Mint hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Florin Jianu, a szövetség elnöke hangsúlyozta,
ráadásul meglátásuk szerint az így befolyó hozzájárulás felhasználása sem átlátható. „Ettől a járuléktól eltérően a most befizetett hozzájárulás célja egyértelmű, garantálja a fizetéseket, fedezi a szabadságot és a társadalombiztosítási juttatásokat, illetve biztosítást jelent a munkabalesetek vagy munkahelyi betegségek esetében” – mutatott rá a szakember.
Jianu ugyanakkor ismételten felrótta a szociálliberális kormánynak, hogy egyik napról a másikra módosítja az adópolitikát, ami miatt nem lehet előre tervezni. A kkv-k képviselői ugyanakkor elismerik, hogy a szolidaritási adó helyett bevezetni tervezett munkabiztosítási járulék fedezni fogja a munkanélküliséggel, a munkabalesetekkel, a munkavégzésből adódó betegségekkel, a betegszabadsággal járó kockázatokat.
Közben a CNIPMMR-hez csatlakozott cégek körében felmérést készítettek annak kapcsán, hogy a kormány január elsejétől teljesen átruházná a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettségét a munkáltatótól a munkavállalókra.
A legtöbben, 69,9 százalék elsősorban azt rótta fel, hogy nő a munkáltatókra háruló bürokrácia, hiszen valamennyi egyéni munkaszerződéshez kiegészítő okmányt kell készíteniük. A megkérdezett kkv-k 67,6 százaléka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulékfizetési kötelezettség átruházása nyomán csökkenni fognak a nettó fizetések. 64,8 százalék azért sem támogatja az intézkedést, mivel extra költségeik lesznek az informatikai programok frissítése miatt.
Mint ismeretes, a Tudose-kabinet illetékesei immár több alkalommal is ígéretet tettek arra, hogy nem csökkennek a fizetések a járulékok áthárítását követően, de egyelőre semmi garancia nincs erre.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!