2012. január 20., 09:462012. január 20., 09:46
„Románia nem készült fel arra, hogy megnyissa a földvásárlási lehetőséget, ezért azzal a kéréssel fordulunk az Európai Unióhoz, hogy engedélyezze a 2016-ban lejáró moratórium meghosszabbítását, és így – más tagállamokhoz hasonlóan – az ország ne legyen köteles engedélyezni a külföldiek földvásárlását” – fejtette ki a tárcavezető Berlinben, ahol a Zöld Hét nevű nemzetközi élelmiszer-ipari, mezőgazdasági és kertészeti kiállításon vett részt.
A politikus rámutatott, az ország európai uniós csatlakozási szerződése azt rögzíti, hogy 2016-ig tilthatja meg a külföldiek számára a földvásárlást. Mint elmondta, jelenleg az ország termőterületének 7-8 százalékát használják külföldi állampolgárok, akik a törvényes keretek között vásárolták vagy bérbe vették a területeket. A magánszemélyeknek ugyanakkor a polgári törvénykönyv vonatkozó cikkelye értelmében romániai lakhellyel, a jog személyeknek pedig romániai székhellyel kell rendelkezniük, ha romániai földterületet kívánnak megművelni.
A minisztérium adatai szerint 2011 végén a külföldiek birtokában levő földterület nagysága meghaladta a 700 ezer hektárt, ami az összes termőterület 8,5 százaléka. Az első helyen az olaszok állnak 24,29 százalékkal, őket a németek (15,48 százalék) és az arab országok követik (9,98 százalék). Magyar kézben 8,17, osztrák tulajdonban 6,13, dán kézben 4,52 százalék van, a dánok és a hollandok egyaránt 2,4 százaléknyi romániai termőterületet művelnek meg, míg a törökök 0,78 százalékos arányban vannak jelen.
A tárca szerint tavaly 1500 és 2500 euró között mozgott egy hektár termőterület ára, ugyanakkor a kedvező helyeken levő földekért hektáronként 4000–5000 eurót is elkértek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok