
A tavaly Romániába érkezett külföldi turisták 58 százaléka üzleti céllal érkezett, a legtöbb pénzt szállásra költötték – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2014. március 17., 16:172014. március 17., 16:17
Tavaly Romániát 1,714 millió olyan külföldi turista kereste fel, akik a kereskedelmi szálláshelyeket vették igénybe. Ők a romániai turistáknak csaknem a 22 százalékát tették ki.
Az INS szerint a külföldiek 4,79 milliárd lejt költöttek el, ebből a legtöbbet szállásra. A külföldiek 58 százaléka üzleti célból jött, illetve kongresszusokon, konferenciákon, kurzusokon, vásárokon vagy kiállításokon vett részt. A külföldi turisták költségeinek a kétharmada ettől a csoporttól származik, ők költik el ugyanis a külföldi turisták által Romániában kiadott pénz 66,4 százalékát.
A magáncélból érkezett külföldiek 42 százalékot tettek ki, ők egyharmadát költötték el a Romániában kiadott pénznek. A magáncélból érkezettek csoportja magában foglalja az üdülő, vásárló, kulturális és sportrendezvényeken résztvevő, vallási célból vagy rokonlátogatásra érkező, illetve az átutazóban lévő személyeket.
Mindkét csoport a legtöbb pénzt szállásra költötte: az üzleti célból érkezettek kiadásainak 55,1 százalékát tették ki a szállásköltségek, a magáncélból érkezők esetében ez az arány 44,4 százalék. Emellett mintegy 14-14 százalékot költöttek el vendéglőkben és bárokban, vásárlásra, valamint pihenés jellegű szolgáltatásokra. A külföldiek csaknem 75 százaléka repülővel érkezett Romániába.
Az INS február elején közölte, hogy a legtöbb külföldi turista, 228 ezer Németországból érkezett, majd Olaszország következik 181 ezer turistával. Franciaországból 118 ezren keresték fel Romániát, a negyedik helyen Magyarország áll 99 ezer turistával.
A magyar turisták többsége – 55 ezer fő – Bukarestet és a megyeszékhelyeket kereste fel, csaknem 31 ezren más településeket és turisztikai útvonalakat választottak, mintegy 9 ezren gyógyfürdőkre látogattak. A többi magyar turista a hegyvidékre, a román tengerpartra és a Duna-deltába utazott.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
szóljon hozzá!