2019-ben az Európai Unió háztartásai a fogyasztási kiadásaik 13%-át fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az arány Romániában a legnagyobb: itt egy háztartás összkiadásának átlagosan 26%-át költik élelmiszerre és nem alkoholos italokra.
2020. december 28., 11:522020. december 28., 11:52
2020. december 28., 12:302020. december 28., 12:30
Az erre vonatkozó adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) tette közzé hétfőn.
A kiadások nagy százaléka megy el élelmiszerre Litvániában (20,2%) és Észtországban is (19,3%).
2009 és 2019 között egy háztartás összkiadásából az élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított pénzmennyiség aránya jelentősen lecsökkent Litvániában (2009-ben 25,4%, 2019-ben már csak 20,2% volt ez az arány, tehát 5,2 százalékponttal csökkent), Máltán (3,5 százalékponttal csökkent) és Lengyelországban (3 százalékponttal csökkent).
Nőtt az arány Csehországban (2009 - 14,2%, 2019 - 15,5%, vagyis 1,3 százalékpontos növekedés), Szlovákiában (1,1 százalékpontos növekedés), és Magyarországon (0,5 százalékpontos növekedés).
2019-ben az Európai Unió háztartásai összesen 956 milliárd eurót fordítottak élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ez az EU bruttó hazai termékének 6,8%-ával egyenlő.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban átlagosan a háztartások összkiadásának 13%-át költötték élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Lakásra, vízre, villany-, gázfogyasztásra és más energiahordozókra egy átlagos háztartás összkiadásának 23,5%-át, míg utazásra 13,1%-át költötték el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!