Újra a szenátus előtt a fizetés nélküli teljesítés

A felsőházban most újfent a szakbizottságok elé kerül a jogszabályjavaslat, hogy aztán a plénum végszavazása után a képviselőházban folytatódhasson a munka. Erre azonban február előtt már nem kerül sor, a honatyák ugyanis szerdától téli pihenőt tartanak.

Az előzetes várakozásoknak megfelelt egyébként az, hogy Klaus Johannis államfő pénteken visszaküldte a parlament elé azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy valaki a jelzálogba helyezett ingatlannal törlessze bankhitelét. Az államelnök pénteken Facebook-bejegyzésben magyarázta meg, miért döntött így.

Mint fogalmazott, „szükség van” erre a törvénytervezetre, azonban a parlament által elfogadott szöveg ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okoz. „A nem elég világos terminológia, az a tény, hogy nincs összefüggésben a hatályos törvényekkel, illetve hogy igazságtalanságokat teremt a haszonélvezők körében, a jogszabály néhány gondja. (…) A törvényhozók feladata jobban meghatározni a használt kifejezéseket, hogy nem maradjanak olyan elemek, amelyek nem világosak, és elkerülhetővé váljék a félreértés” – írta a közösségi portálon Klaus Johannis.

Mint ismeretes, a fizetés nélküli teljesítésről szóló jogszabály értelmében egy magánszemély, aki bankhitelt vett fel, és már nem tudja törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre.

A jogszabályt a nemzeti liberális párti (PNL) Daniel Zamfir kezdeményezte, kidolgozásában segédkezett Gheorghe Piperea ügyvéd, a törvénykezdeményezés aláírói között pedig egyaránt találunk liberális, szociáldemokrata párti (PSD), RMDSZ-es, ALDE-s honatyát, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőjét.

A bankárok és szervezeteik keményen bírálták a törvényt, mondván, az veszélybe sodorja az ingatlanhitelek piacát, mivel drasztikusan korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférést, és kihat az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot, mivel a törvény hatályba lépése nyomán fennáll a bankok csődbejutásának kockázata.