2011. május 18., 08:292011. május 18., 08:29
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a miniszterek egyhangúlag határoztak a hivatalosan április elején megfogalmazott portugál kérés teljesítéséről, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlása alapján. Leszögezték, hogy ezzel az euróövezet és az EU egészének pénzügyi stabilitását is növelik.
Mint ismeretes, Görögország és Írország után Portugália a harmadik euróövezeti ország, amely – egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe – nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A közlemény szerint a portugál kormány arra „bátorítja” a magánbefektetőket, hogy tartsák meg államkötvényeiket. Ez az első eset arra, hogy kormánytól ilyen kérés érkezik nem állami befektetőkhöz. A miniszterek ezzel Finnország feltételét teljesítették. Ugyancsak Helsinki sürgetésére Portugália külön vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A közlemény azt is kiemelte, hogy miközben ambiciózus és már az elején jelentős eredményeket ígérő pénzügyi programról van szó, biztosítják a leginkább sérülékeny társadalmi rétegek védelmét is.
A program elemei közé tartozik az államháztartási hiány leszorítása a bruttó hazai termék (GDP) mértékének 3 százaléka alá 2013-ra, egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, a már említett privatizációs program, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása. Ezeket az intézkedéseket a portugál kormány május elején jelentette be. A 78 milliárd eurós támogatás egyharmadát az IMF biztosítja. A miniszterek a közlemény szerint bíznak abban, hogy a kiigazítási program révén sikerül kezelni azokat a pénzügyi és szerkezeti kihívásokat, amelyekkel a portugál gazdaságnak jelenleg szembe kell néznie.
| Görögország, úgy tűnik, most nem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit – nyilatkozta Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján, Brüsszelben. De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnak várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben – tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. „De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról” – fogalmazott De Jager. A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól – tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni – fogalmazott Reynders. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a „fájdalmas” görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!