2011. május 18., 08:292011. május 18., 08:29
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a miniszterek egyhangúlag határoztak a hivatalosan április elején megfogalmazott portugál kérés teljesítéséről, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlása alapján. Leszögezték, hogy ezzel az euróövezet és az EU egészének pénzügyi stabilitását is növelik.
Mint ismeretes, Görögország és Írország után Portugália a harmadik euróövezeti ország, amely – egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe – nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A közlemény szerint a portugál kormány arra „bátorítja” a magánbefektetőket, hogy tartsák meg államkötvényeiket. Ez az első eset arra, hogy kormánytól ilyen kérés érkezik nem állami befektetőkhöz. A miniszterek ezzel Finnország feltételét teljesítették. Ugyancsak Helsinki sürgetésére Portugália külön vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A közlemény azt is kiemelte, hogy miközben ambiciózus és már az elején jelentős eredményeket ígérő pénzügyi programról van szó, biztosítják a leginkább sérülékeny társadalmi rétegek védelmét is.
A program elemei közé tartozik az államháztartási hiány leszorítása a bruttó hazai termék (GDP) mértékének 3 százaléka alá 2013-ra, egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, a már említett privatizációs program, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása. Ezeket az intézkedéseket a portugál kormány május elején jelentette be. A 78 milliárd eurós támogatás egyharmadát az IMF biztosítja. A miniszterek a közlemény szerint bíznak abban, hogy a kiigazítási program révén sikerül kezelni azokat a pénzügyi és szerkezeti kihívásokat, amelyekkel a portugál gazdaságnak jelenleg szembe kell néznie.
| Görögország, úgy tűnik, most nem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit – nyilatkozta Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján, Brüsszelben. De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnak várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben – tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. „De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról” – fogalmazott De Jager. A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól – tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni – fogalmazott Reynders. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a „fájdalmas” görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!