2011. május 18., 08:292011. május 18., 08:29
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a miniszterek egyhangúlag határoztak a hivatalosan április elején megfogalmazott portugál kérés teljesítéséről, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlása alapján. Leszögezték, hogy ezzel az euróövezet és az EU egészének pénzügyi stabilitását is növelik.
Mint ismeretes, Görögország és Írország után Portugália a harmadik euróövezeti ország, amely – egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe – nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A közlemény szerint a portugál kormány arra „bátorítja” a magánbefektetőket, hogy tartsák meg államkötvényeiket. Ez az első eset arra, hogy kormánytól ilyen kérés érkezik nem állami befektetőkhöz. A miniszterek ezzel Finnország feltételét teljesítették. Ugyancsak Helsinki sürgetésére Portugália külön vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A közlemény azt is kiemelte, hogy miközben ambiciózus és már az elején jelentős eredményeket ígérő pénzügyi programról van szó, biztosítják a leginkább sérülékeny társadalmi rétegek védelmét is.
A program elemei közé tartozik az államháztartási hiány leszorítása a bruttó hazai termék (GDP) mértékének 3 százaléka alá 2013-ra, egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, a már említett privatizációs program, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása. Ezeket az intézkedéseket a portugál kormány május elején jelentette be. A 78 milliárd eurós támogatás egyharmadát az IMF biztosítja. A miniszterek a közlemény szerint bíznak abban, hogy a kiigazítási program révén sikerül kezelni azokat a pénzügyi és szerkezeti kihívásokat, amelyekkel a portugál gazdaságnak jelenleg szembe kell néznie.
| Görögország, úgy tűnik, most nem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit – nyilatkozta Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján, Brüsszelben. De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnak várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben – tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. „De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról” – fogalmazott De Jager. A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól – tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni – fogalmazott Reynders. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a „fájdalmas” görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!