2011. május 18., 08:292011. május 18., 08:29
A témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint a miniszterek egyhangúlag határoztak a hivatalosan április elején megfogalmazott portugál kérés teljesítéséről, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ajánlása alapján. Leszögezték, hogy ezzel az euróövezet és az EU egészének pénzügyi stabilitását is növelik.
Mint ismeretes, Görögország és Írország után Portugália a harmadik euróövezeti ország, amely – egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe – nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A közlemény szerint a portugál kormány arra „bátorítja” a magánbefektetőket, hogy tartsák meg államkötvényeiket. Ez az első eset arra, hogy kormánytól ilyen kérés érkezik nem állami befektetőkhöz. A miniszterek ezzel Finnország feltételét teljesítették. Ugyancsak Helsinki sürgetésére Portugália külön vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A közlemény azt is kiemelte, hogy miközben ambiciózus és már az elején jelentős eredményeket ígérő pénzügyi programról van szó, biztosítják a leginkább sérülékeny társadalmi rétegek védelmét is.
A program elemei közé tartozik az államháztartási hiány leszorítása a bruttó hazai termék (GDP) mértékének 3 százaléka alá 2013-ra, egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, a már említett privatizációs program, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása. Ezeket az intézkedéseket a portugál kormány május elején jelentette be. A 78 milliárd eurós támogatás egyharmadát az IMF biztosítja. A miniszterek a közlemény szerint bíznak abban, hogy a kiigazítási program révén sikerül kezelni azokat a pénzügyi és szerkezeti kihívásokat, amelyekkel a portugál gazdaságnak jelenleg szembe kell néznie.
| Görögország, úgy tűnik, most nem a megfelelő úton halad; a további támogatás előtt a görögöknek kell lépéseket tenniük: több reformot, több megszorítást, továbbá nyilvánosságra kell hozni a privatizációs program részleteit – nyilatkozta Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek találkozóján, Brüsszelben. De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnak várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben – tette hozzá. A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. „De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról” – fogalmazott De Jager. A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól – tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni – fogalmazott Reynders. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a „fájdalmas” görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra. |
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!