
Egy újabb pénzügyi válság begyűrűzésétől tartanak egyes pénzpiaci szakértők; mások szerint még nincs ok aggodalomra, ám nem árt az óvatosság a politikai döntéshozók részéről.
2016. február 15., 19:592016. február 15., 19:59
2016. február 15., 21:202016. február 15., 21:20
A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap a hétvégén arról írt, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok ingadozásai aggodalomra adnak okot Bukarestben is azon körülmények miatt, hogy „a félelem tompa érzése szétárad a világ tőzsdéin”.
A német tőzsde például pénteken további 2 százalékkal esett vissza, az év eleje óta felhalmozott zsugorodás pedig eléri a 18 százalékot. A görög tőzsde eközben 2015 első napjai óta 30 százalékot zuhant, és az amerikai pénzpiacok éve is hasonlóképpen drámaian indult. A helyzet a ZF szerzője szerint a 2008-asra emlékeztet, amikor a válság szele Romániában előbb a tőzsdére érkezett meg, hogy aztán átterjedjen a reálgazdaságra.
„Romániát váratlanul érik az új pénzügyi ingadozások. Mint 2008-ban, a kormányzat csak az idei évi választásokkal van elfoglalva. A kampányadakozások nagyobb költségvetési deficitbe kergették Romániát, amit igen nehéz lesz finanszírozni, akárcsak 2008-ban. Mivel nagyban függünk a külföldi tőkétől, a recesszió első hulláma ki fog ránk hatni” – vallja Radu Georgescu, a CFO Network tanácsadó cég alapítója.
Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza eközben azt mondja, veszélyes újabb válságról beszélni. „Nincsenek meg a szükséges jelek, hogy ilyesmiről beszéljünk. Ingadozások vannak a pénzügyi piacokon, nem válság. Kihívás, de végeznünk kell a dolgunkat, és nem szabad félrecsúsznunk, elsősorban adóügyi és költségvetés szempontból és a bérpolitikában” – fogalmazott a szakértő.
Vladimir Sterescu, a kiszervezett szolgáltatásokat nyújtó CGS cég vezetője szerint a határon túlról érkező hírek egyelőre még nem annyira rosszak. „Ám a Fortune 500-as toplistán szereplő vállalatok közül több – immár harmadik éve – tömeges elbocsátásokat jelent be. Mit tudnak ők, amit mi nem? Miért bocsátanak el embereket elővigyázatossági okokból, ha az üzlet jól megy? Máris egy újabb recesszióról beszélnek, és azért jellemzi óvatosság az alkalmazásokat” – fogalmazott Sterescu.
Hozzátette: egy esetleges új válság esetén bővülne a kiszervezett szolgáltatások romániai piaca, ahogyan az elmúlt években is történt, azonban más ágazatok – mint például a banki szektor – zsugorodnának.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!