Újabb IMF-hitelmegállapodást köthet Románia

Egy másik interjúban egyébként Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője jelezte, hogy az alakulat felkérte a kormányt az újabb tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor az ellenzék is támogatja az új megállapodást. Mint Alina Gorghiu, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke fogalmazott, Románia megállna a lábán magában is, de szükség van egy rugalmas hitelkonstrukcóra, hogy „megvédje az országot az esetleges piaci turbulenciáktól”.

Amint arról több ízben is írtunk, Romániának ebben a hónapban jár le a 2009 óta sorozatban harmadik hitelmegállapodása. A legutóbbi, 4 milliárd euró értékűt 2013-ban kötötte meg az IMF-fel és az uniós végrehajtó szervvel. Tavaly június óta az IMF és az Európai Bizottság nem bocsátott Románia rendelkezésére újabb hitelrészleteket, mert nézeteltérés támadt a bukaresti kormány és a nemzetközi hitelezők között, akik nem értettek egyet a kormány adócsökkentési és béremelési politikájával, amit a parlament által csütörtökön megszavazott adótörvény részben tartalmaz. A parlament időközben átütemezte az adócsökkentési intézkedések egy részét, és 2017-re, illetve 2018-ra halasztotta azokat.

Az országnak egyébként most tulajdonképpen nincs szüksége hitelre, hiszen a legutóbbi 4 milliárd eurós keretéből sem használt fel pénzt, mint ahogy az azelőtti, szintén elővigyázatossági  típusú megállapodásból sem. Mint ismeretes, Románia 2009 és 2011 között szorult segítségre, amikor csaknem 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást zárt le. A kormány tagjai korábban elutasították egy újabb megállapodás megkötésének gondolatát, amivel nem értett egyet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, aki többször szorgalmazta újabb egyezség tető alá hozását.

Javult az áfabegyűjtés hatékonysága

Románia javította 2013-ban az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének hatékonyságát, azonban 8,3 milliárd eurónyi áfát nem gyűjtött be így sem – ekkora a különbség az elméleti bevételek és az államkasszába befolyt összegek között. Mint az Európai Bizottság legfrissebb, pénteken közzétett adatsoraiból kiderül, ez 41,1 százalékos kiesést jelent, ami jelenleg a legmagasabb szintet jelenti európai uniós viszonylatban, ugyanakkor Románia az egyetlen állam, ahol az érték meghaladja a 40 százalékot. 2012-ben még ez az arány 42,9 százalék volt.

Elméletileg egyébként 20,2 milliárd euró értékben kellett volna az államnak áfát begyűjtenie, ehelyett azonban csak 11,91 milliárd euró folyt be az államkasszába. A lista végén találjuk még Litvániát 37,7 százaléknyi be nem hajtott adóval, Szlovákiát 34,9 százalékkal, Görögországot 34 százalékkal és Olaszországot 33,6 százalékkal. Éllovas eközben Finnország, Hollandia és Svédország, mindhárom államban 4 százalék körüli a be nem fizetett áfa aránya. Uniós viszonylatban egyébként összesen 168 milliárd eurót nem hajtottak be, ami az elméleti bevételek 15,2 százalékát teszi ki.