Újabb feltételeket támasztottak Athénnak Görögország nemzetközi hitelezői egy új mentőprogramért cserébe – szivárgott ki vasárnap az egyeztetésekről, miközben egyre többen zárták ki annak a lehetőségét, hogy az Eurócsoport újfent megsegítse a bajba jutott államot.
2015. július 12., 19:372015. július 12., 19:37
2015. július 12., 21:122015. július 12., 21:12
Sajtóinformációk szerint ugyanis a német és a finn fél számára nem tűnik elfogadhatónak Athén legújabb reformterve sem.
Szombaton délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz.
Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett.
Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető. A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon. Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban.
Az eurózóna tagállamainak vezetői vasárnap délután ültek össze, hogy megvitassák a teendőket. Mindössze annyit lehetett tudni, hogy a vasárnap estére meghirdetett uniós csúcs elmarad. Előtte az euróövezet pénzügyminiszterei egyeztettek késő délutánba nyúlóan, a bejelentések értelmében sikerült haladást elérniük, ám néhány jelentős ügyben az állam-, illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk. „Továbbra is minden lehetséges” – mondta Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.
Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy óráról órára nehezebb a munka; vannak olyan pontok, melyekben vagy egymással, vagy Görögországgal nem értenek egyet a pénzügyminiszterek. Az osztrák politikus arról is beszámolt, hogy hivatalosan nem került elő az a javaslat, amelyről a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung írt.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azonban közölte: senki sem akadályozza a megállapodást, viszont Helsinki nem tartja elegendőnek a görögök által előterjesztett bizonyítékokat arra, hogy az ígért reformok meg is valósulnak. Stubb szerint az eurózóna egészére és Görögország finanszírozására is tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni az államadósság fenntarthatóságát és alapvető költségvetési kérdéseket egyaránt. „Nagyon messze vagyunk attól, hogy a kellő feltételek teljesüljenek” – húzta alá Stubb, aki egy tízes skálán 3 és 4 közé saccolta az egyeztetések eredményességét.
Nem volt túl derűlátó Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke sem: a tárgyalások nagyon bonyolultak, és „viszonylag valószínűtlennek” tartja, hogy az Eurócsoport felhatalmazást adjon a bizottságnak, hogy egy újabb, harmadik mentőprogram részleteit megtárgyalja Athénnal. Harisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter az elmúlt fél évet elpocsékolt időnek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy számára a grexit határozottan nincs napirenden.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!