2010. május 03., 09:242010. május 03., 09:24
A háromszéki vállalkozók elsősorban az ellenőrzések gyakoriságára és a formai hibák miatt kirótt büntetések miatt panaszkodtak. Változtatni kell a pénzügyőrség politikáján, a fő tevékenység az adócsalás csökkentése kell hogy legyen, és nem a könyvelési törvénybe foglalt szabályozásoktól való eltérés büntetése.
Ladányi szerint a pénzügyőrnek az adócsalást kell felderítenie és az elkövetőket bíróság elé állítania, ne azt tegye, hogy beül egy cég irodájába, megissza a kávét, majd kirója a büntetést, mert egy számlára nem írták fel a személyi számot, vagy elmaradt róla az aláírás. Ezek formai hibák, ezektől függetlenül a cég befizeti az adót az államkasszába, magyarázta a főpénzügyőr. Ladányi megígérte, még jövő héten körlevelet küld a megyei igazgatóságokhoz, amelyben felhívja a figyelmet az ellenőrzési politika változására, hogy elsősorban az adócsalókra, és ne a formai hibákra fektessék a hangsúlyt.
Az Országos Pénzügyőrség vezetője elmondta, azt tervezi, készítenek egy hatékony kockázatelemzési informatikai rendszert, az esettanulmányok alapján kiszűrik az adócsalásra hajlamos cégeket, és elsősorban azokat ellenőrzik, a többi, rendes adófizető vállalkozót békén hagyják, nem zaklatják. Ladányi elmondta, ha elsősorban a kockázati tényezők figyelembevételével ellenőriznek, a becsületes vállalkozóknál csökkenni fog a vizsgálódásaik száma. A kockázati tényezők azonban titkosak, mert csak így hatékonyak. Ha több adócsalást tudunk kiszűrni, növeljük az államkaszszába befolyt összegeket, segítjük a tisztességes vállalkozókat, mert az adócsalók nekik jelentenek nem lojális konkurenciát, fogalmazta meg a főpénzügyőr.
Viszont ha egy vizsgálódás során nem derül fény adócsalásra, nincs szükség újabb ellenőrzésre, előfordult, hogy egy cégnél egyik nap a pénzügyi hatóság, másik nap a pénzügyőrség ellenőrzött, erre semmi szükség. Ladányi elmondta, a pénzügyőrök 15 százalékos ösztönzést kapnak a kirótt bírságok után, közvetlenül érintettek abban, hogy minél többet büntessenek.
Ennek ellenére Ladányi bízik abban, hogy tud változtatni az eddigi hozzáálláson, szerinte az ellenőrzési politikát a pénzügyőrség menedzsmentje szabja meg. Változtatni kellene a fizetési rendszeren, hiszen egy kezdő pénzügyőr bruttó fizetése 700 lej, a megyei igazgatóké bruttó 2300 lej. Az ösztönzések összege nem haladhatja meg a fizetések másfélszeresét. Emelni kellene a fizetést, és ösztönzést csak rendkívüli horderejű ügyek esetében adni, fogalmazta meg Ladányi, de kifejtette, ezek a változások nem tartoznak a hatáskörébe.
A főpénzügyőr elmondta, nem készült összesítés, hogy milyen típusú kihágásokra róják ki a legtöbb bírságot, bár egy ilyen statisztika talán segítené a pénzügyőrség hatékonyabb működtetését. Az adócsalás miatt kell fizetni a nagy összegű büntetést, de tény, hogy a könyvelési törvény be nem tartása miatt büntetnek gyakrabban. A bevételeik a gazdasági válságban csökkentek, a vállalkozóknak nincs pénzük, hogy kifizessék a bírságot, és egyre gyakrabban előfordul, hogy a törvényszéken fellebbezik meg a büntetést, amit aztán a bíróság megróvásra változtat.
Ladányi Árpád Csaba elmondta, a pénzügyi hatóság vezetőjének és a pénzügyminiszternek is továbbítja a háromszéki vállalkozók és könyvelők észrevételeit. Édler András RMDSZ-képviselő, akinek a meghívására Ladányi Árpád Csaba Háromszékre látogatott, kifejtette, rendkívül fontos, hogy partnerre találjanak a pénzügyőrségben, hiszen a vállalkozók működtetik egy ország gazdaságát, ők fizetik be az adókat, ezért rendkívül fontos, hogy nem lojális konkurenciát jelentő adócsalókat kiszűrjék, viszont a tisztességes adófizetőket békén hagyják. Debreczeni János a Hiteles Könyvelők és Könyvvizsgálók Szövetsége Kovászna megyei fiókjának elnöke elmondta, javaslataik, kéréseik megegyeznek a főpénzügyőr által felvázolt módosításokkal, és reméli, lesz bátorsága ezeket véghezvinni.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.