
Kovászna városa nagyon népszerű az idősek és a szívbetegek körében, így eddig a vendégek túlnyomó többsége kedvezményesen üdült a fürdővárosban. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezete háromszéki elnöke szerint egy ciklusban Kovásznára mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott gyógyüdülési beutalóval, ez a kovásznai szálláshelyek 90 százalékának betöltését jelentette. Neagovici most úgy látja, a beutalók nyári időszakra történő szüneteltetése hatalmas kiesést jelent a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelő-központok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, üzlet, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
Gazda Zoltán, a Kovásznán februárban felavatott turisztikai központ munkatársa a Krónikának elmondta, érzékelhetően megcsappant a forgalom, az utcákon is kevesebben sétálnak, a turisztikai központba csak néhányan térnek be érdeklődni. Bár a kedvezményes gyógykezelésre már nem érkeznek nyugdíjasok a városba, a visszajáró külföldi vendégek idén sem maradtak el, sőt többen érkeztek. Gazda Zoltán elmondta, magyarországi, izraeli, osztrák és német vendégek érdeklődnek gyakran a környékbeli látnivalók iránt.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere szerint azonban nincs ok a pánikkeltésre. A kedvezményes beutalóval üdülők elmaradása miatt bekövetkezett forgalom-visszaesés próbatétel lehet a szálloda- és a panziótulajdonosoknak, véli a polgármester, aki szerint eljött az ideje, hogy a turizmusban tevékenykedők megéljenek a szabadpiacon. Lőrincz abban bízik, sikerül a tehetősebb középréteget megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok. Ettől az évtől a Kovászna városi önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, minden megszálló vendég napi egy lejt fizet be a város kasszájába, amiből a turisztikai szolgáltatásokat fejlesztik.
„Nem féltem Tusnádfürdő jövőjét, amíg naponta többen érdeklődnek eladó telek, turisztikai befektetési lehetőség iránt” – nyilatkozta a Krónikának Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere. Az elöljáró elmondta, több szálloda és panzió felújítása is folyamatban van, s amióta az önkormányzat elkezdte az élményfürdő építését, a gazdasági válság ellenére Tusnádfürdőn emelkedni kezdtek a telekárak. „A nagyszállodák eddig beérték azzal, hogy a kedvezményes beutalókra kötött szerződéseik több mint 80 százalékos kihasználtságot biztosítottak. Ki kell lépni a piacra, meg kell vizsgálni a potenciális ügyfeleket, hogy a gazdasági válságban, a megszorító intézkedések, az országot sújtó árvíz ellenére milyen lehetőségeik vannak, és zsebre szabott árakat, kedvezményes turisztikai csomagokat kell kínálni” – összegezte Albert Tibor. Az önkormányzat igyekszik korszerűsíteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, sétányokat újítanak fel, épül az élményfürdő, sorolta a polgármester, aki szerint a forgalomcsökkenés csak átmeneti. Alig egy héten belül kezdődik az évekkel ezelőtt Tusnádra költöztetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, arra már mind a 2500 állandó, és öt-hatszáz szezonális szállást lefoglalták, tudtuk meg.
Eközben a félixfürdői Hotel Mureş vendégeinek száma is alaposan megcsappant, hiszen ez a létesítmény elsősorban a munkaügyi minisztérium által kiutalt kedvezményes gyógyüdülési beutalókra alapozta forgalmát, és a megvonással természetes, hogy sokkal több az üres szobájuk, mint máskor, tudtuk meg a recepcióról. A hotel képviselője azonban sem a szobák számát, sem pedig a csökkenés mértékét illetően bővebb információval nem kívánt szolgálni a Krónikának. Az üdülőhely szállodáinak nagy részét működtető Turism Felix Rt.-nek nincsenek birtokában összesített adatok, a hozzá tartozó turisztikai ügynökség képviselője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartanak semmiféle kapcsolatot a beutalókkal érkezőkkel.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.