Kovászna városa nagyon népszerű az idősek és a szívbetegek körében, így eddig a vendégek túlnyomó többsége kedvezményesen üdült a fürdővárosban. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezete háromszéki elnöke szerint egy ciklusban Kovásznára mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott gyógyüdülési beutalóval, ez a kovásznai szálláshelyek 90 százalékának betöltését jelentette. Neagovici most úgy látja, a beutalók nyári időszakra történő szüneteltetése hatalmas kiesést jelent a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelő-központok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, üzlet, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
Gazda Zoltán, a Kovásznán februárban felavatott turisztikai központ munkatársa a Krónikának elmondta, érzékelhetően megcsappant a forgalom, az utcákon is kevesebben sétálnak, a turisztikai központba csak néhányan térnek be érdeklődni. Bár a kedvezményes gyógykezelésre már nem érkeznek nyugdíjasok a városba, a visszajáró külföldi vendégek idén sem maradtak el, sőt többen érkeztek. Gazda Zoltán elmondta, magyarországi, izraeli, osztrák és német vendégek érdeklődnek gyakran a környékbeli látnivalók iránt.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere szerint azonban nincs ok a pánikkeltésre. A kedvezményes beutalóval üdülők elmaradása miatt bekövetkezett forgalom-visszaesés próbatétel lehet a szálloda- és a panziótulajdonosoknak, véli a polgármester, aki szerint eljött az ideje, hogy a turizmusban tevékenykedők megéljenek a szabadpiacon. Lőrincz abban bízik, sikerül a tehetősebb középréteget megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok. Ettől az évtől a Kovászna városi önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, minden megszálló vendég napi egy lejt fizet be a város kasszájába, amiből a turisztikai szolgáltatásokat fejlesztik.
„Nem féltem Tusnádfürdő jövőjét, amíg naponta többen érdeklődnek eladó telek, turisztikai befektetési lehetőség iránt” – nyilatkozta a Krónikának Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere. Az elöljáró elmondta, több szálloda és panzió felújítása is folyamatban van, s amióta az önkormányzat elkezdte az élményfürdő építését, a gazdasági válság ellenére Tusnádfürdőn emelkedni kezdtek a telekárak. „A nagyszállodák eddig beérték azzal, hogy a kedvezményes beutalókra kötött szerződéseik több mint 80 százalékos kihasználtságot biztosítottak. Ki kell lépni a piacra, meg kell vizsgálni a potenciális ügyfeleket, hogy a gazdasági válságban, a megszorító intézkedések, az országot sújtó árvíz ellenére milyen lehetőségeik vannak, és zsebre szabott árakat, kedvezményes turisztikai csomagokat kell kínálni” – összegezte Albert Tibor. Az önkormányzat igyekszik korszerűsíteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, sétányokat újítanak fel, épül az élményfürdő, sorolta a polgármester, aki szerint a forgalomcsökkenés csak átmeneti. Alig egy héten belül kezdődik az évekkel ezelőtt Tusnádra költöztetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, arra már mind a 2500 állandó, és öt-hatszáz szezonális szállást lefoglalták, tudtuk meg.
Eközben a félixfürdői Hotel Mureş vendégeinek száma is alaposan megcsappant, hiszen ez a létesítmény elsősorban a munkaügyi minisztérium által kiutalt kedvezményes gyógyüdülési beutalókra alapozta forgalmát, és a megvonással természetes, hogy sokkal több az üres szobájuk, mint máskor, tudtuk meg a recepcióról. A hotel képviselője azonban sem a szobák számát, sem pedig a csökkenés mértékét illetően bővebb információval nem kívánt szolgálni a Krónikának. Az üdülőhely szállodáinak nagy részét működtető Turism Felix Rt.-nek nincsenek birtokában összesített adatok, a hozzá tartozó turisztikai ügynökség képviselője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartanak semmiféle kapcsolatot a beutalókkal érkezőkkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok