2011. szeptember 22., 14:262011. szeptember 22., 14:26
„Szeretném leszögezni, hogy nem egy új adóról van szó, a „clawback” eddig is létezett és kötelező érvényű volt a gyógyszerpiacon jelenlévő cégek számára. Azonban az eddigi szabályozási rendszer nem bizonyult hatékonynak, nem érte el a célját, ezért szükség volt a pénzügyi mechanizmus módosítására, annál is inkább, hogy idén az elméletileg begyűjthető összegnek csak mintegy 5 százalékát fizették be az érintett gyógyszergyártók” – magyarázta Ritli László egészségügyi miniszter.
A rendelet értelmében, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének tulajdonosai vagy jogi képviselőjük, negyedévente kötelesek befizetni egy összeget azokért az általuk forgalmazott gyógyszerekért, amelyeket a betegek az országos programokban, illetve ártámogatással vagy ingyenesen kapnak járóbeteg-ellátásban vagy kórházban. A negyedévenkénti befizetés azon eladott gyógyszermennyiségek nyomán kötelező, amelyek túllépik az előzetesen megállapított költségvetési keretet, mind az országos egészségügyi programokban, mind a kórházi kezelésben használt, a járóbeteg-ellátókban recept alapján kiadott, vagy a nyílt rendszerű gyógyszertárakban forgalmazott készítmények esetében. A befizetés mértéke az egyes gyártók piaci részesedésétől függ.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) matematikai képlet alapján számolja ki a cégek által befizetendő pénzösszegek nagyságát: például, ha az állam által előirányzott költségvetés egy negyedévre 100 millió lej, de a reális gyógyszerforgalom értéke 150 millió, akkor az illető gyógyszeripari cég a forgalma 33%-át köteles befizetni.
„Az új szabályozás egyáltalán nem érinti a betegeket, ők továbbra is ugyanannyit fognak fizetni a gyógyszerekért, mint eddig. Ennek az új befizetési mechanizmusnak inkább piacszabályozó szerepe van: meggátolja a költségvetés túllépését, amivel folyamatosan szembesülünk. Az elmúlt évben például az onkológia területén a gyógyszerfogyasztás mintegy húsz százalékkal növekedett, míg a megbetegedések száma csak nyolc százalékkal lett több, ez pedig aránytalan” – nyilatkozta Ritli László egészségügyi miniszter.
Az új szabályozás október elsejétől lép érvénybe. A befolyó pénz kiegészíti az egészségügyi alap költségvetését, és az egészségügyi ellátás, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek finanszírozására fordítható. A befizetés elmulasztása után büntetőkamatot számolnak fel, a behajtásért az adóhatóság (ANAF) felel. Ha a befizetési határidőt valamely cég több mint 180 nappal lépi túl, a lehetséges büntetések között szerepel az ártámogatott gyógyszerek jegyzékéből való kizárás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok