2011. szeptember 22., 14:262011. szeptember 22., 14:26
„Szeretném leszögezni, hogy nem egy új adóról van szó, a „clawback” eddig is létezett és kötelező érvényű volt a gyógyszerpiacon jelenlévő cégek számára. Azonban az eddigi szabályozási rendszer nem bizonyult hatékonynak, nem érte el a célját, ezért szükség volt a pénzügyi mechanizmus módosítására, annál is inkább, hogy idén az elméletileg begyűjthető összegnek csak mintegy 5 százalékát fizették be az érintett gyógyszergyártók” – magyarázta Ritli László egészségügyi miniszter.
A rendelet értelmében, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének tulajdonosai vagy jogi képviselőjük, negyedévente kötelesek befizetni egy összeget azokért az általuk forgalmazott gyógyszerekért, amelyeket a betegek az országos programokban, illetve ártámogatással vagy ingyenesen kapnak járóbeteg-ellátásban vagy kórházban. A negyedévenkénti befizetés azon eladott gyógyszermennyiségek nyomán kötelező, amelyek túllépik az előzetesen megállapított költségvetési keretet, mind az országos egészségügyi programokban, mind a kórházi kezelésben használt, a járóbeteg-ellátókban recept alapján kiadott, vagy a nyílt rendszerű gyógyszertárakban forgalmazott készítmények esetében. A befizetés mértéke az egyes gyártók piaci részesedésétől függ.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) matematikai képlet alapján számolja ki a cégek által befizetendő pénzösszegek nagyságát: például, ha az állam által előirányzott költségvetés egy negyedévre 100 millió lej, de a reális gyógyszerforgalom értéke 150 millió, akkor az illető gyógyszeripari cég a forgalma 33%-át köteles befizetni.
„Az új szabályozás egyáltalán nem érinti a betegeket, ők továbbra is ugyanannyit fognak fizetni a gyógyszerekért, mint eddig. Ennek az új befizetési mechanizmusnak inkább piacszabályozó szerepe van: meggátolja a költségvetés túllépését, amivel folyamatosan szembesülünk. Az elmúlt évben például az onkológia területén a gyógyszerfogyasztás mintegy húsz százalékkal növekedett, míg a megbetegedések száma csak nyolc százalékkal lett több, ez pedig aránytalan” – nyilatkozta Ritli László egészségügyi miniszter.
Az új szabályozás október elsejétől lép érvénybe. A befolyó pénz kiegészíti az egészségügyi alap költségvetését, és az egészségügyi ellátás, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek finanszírozására fordítható. A befizetés elmulasztása után büntetőkamatot számolnak fel, a behajtásért az adóhatóság (ANAF) felel. Ha a befizetési határidőt valamely cég több mint 180 nappal lépi túl, a lehetséges büntetések között szerepel az ártámogatott gyógyszerek jegyzékéből való kizárás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok