Szorul a hurok. A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”
Fotó: Facebook/Secuiana Adam's
Lassú átrendeződés kezdődött a készruhagyártásban: a bérmunkában dolgoztató gyárak egyre kevésbé versenyképesek, így vagy kivonulnak az országból, vagy átszervezik a tevékenységüket.
2019. szeptember 29., 11:262019. szeptember 29., 11:26
2019. szeptember 29., 11:282019. szeptember 29., 11:28
Lassan átalakul a könnyűipar Romániában. Az úgynevezett „loan-rendszer”, vagyis a bérmunka a növekvő minimálbér miatt egyre kevésbé versenyképes. A gyárak egy része így a teljes saját termelésbe „menekült”, hogy jobb árakat tudjon kialkudni, viszont még ilyen körülmények között is előfordul, hogy kénytelenek elbocsátani a dolgozókat, vagy éppen bezárni.
Kovászna megye a „nadrágok völgye” néven vált ismertté, hiszen már a kilencvenes évek óta tucatnyi készruhagyár működik a térségben. Idén viszont bezárt a Rouleau Guichard fehérneműgyártó vállalat sepsiszentgyörgyi munkapontja, a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár, ennek ellenére még mindig a készruhagyártó vállalatok a megye legnagyobb alkalmazói.
Egyre nehezebben tartják a szintet azok a vállalatok, melyek a készruhagyártásban bérmunkát vállalnak – szögezte le a Krónika megkeresésére Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár vezérigazgatója. „Egyetértek azzal, hogy a minimálbért, az életszínvonalat növelni kell, ezzel azonban az ágazat számára egyre inkább becsukódik az olló” – fejtette ki a fél évszázados gyár vezetője. Rámutatott,
„Ez nem lehetséges, jó, ha egyik évről a másikra egy-két százalékos áremelkedést ki tudunk alkudni az ügyfeleinktől” – mondta az igazgató. Hozzátette, kiszámíthatatlan, melyik vállalkozás meddig bírja, hiszen gyakorlatilag már 2004-ben felmerült, hogy a bérmunka „kivonul” Romániából, közben 2019-ben még mindig működnek.
A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”, hiszen sokkal nehezebb a bérmunka kis értékéből árnövekedést kiharcolni, mint egy négyszer annyit érő teljes termék árából. Másrészt vannak olyan cégek, melyek a bérmunka mellett más szolgáltatást is vállalnak, például szövetet, kész terméket raktároznak, válogatnak, bevizsgálnak, ezek a szolgáltatások Romániában sokkal olcsóbbak, mint Németországban, ahol általában az anyavállalatok működnek. Ezek a pluszszolgáltatásokkal összességében jobban egyensúlyban tudják tartani a mérleget – mutatott rá Dobra László.
ott inkább a kötöttáru-gyártás maradt, ahol nem a munkaerőn, hanem inkább a technológián van a hangsúly, és akkor versenyképesek tudtak maradni” – részletezte a vezérigazgató. Hozzáfűzte: ez egy általános folyamat, de vannak kivételek, például egyik német ügyfelüknek még mindig van termeltetője Lengyelországban, ahol sokkal magasabbak a bérek, mint Romániában.
A székelyföldi gyárigazgató amúgy nem jósol hosszú jövőt az ágazatnak, szerinte az a legnagyobb gond, hogy az iparág több mint négyezer embert foglalkoztat Háromszéken, és nincsenek olyan vállalatok, melyek ennyi munkaerőt egyik napról a másikra fel tudnak szívni, ezért abban bízik, hogy a folyamat fokozatosan, lassan megy végbe.
Kovászna megyében ugyanis a nadrággyárak a legnagyobb foglalkoztatók között vannak, a kereskedelmi és iparkamara tanulmánya szerint a tíz legnagyobb foglalkoztató közül hat a textiliparban tevékenykedik, ezek összesen 3850 embernek adnak munkát. Az elemzésből az is kiderül, hogy 2018-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest, csökkent az ágazatban dolgozók száma, ami azt jelenti, hogy az általános munkaerőhiány ezen a területen is érezteti a hatását, egyre nehezebben találnak alkalmazottat.
– hívta fel a figyelmet Édler András, a kamara elnöke. Rámutatott, ellenpélda is van, hiszen az egyik sepsiszentgyörgyi nadrággyár egy év alatt 35 százalékkal növelte az alkalmazottai számát, ám ez a vállalat családias környezetet teremtett, például óvodát hozott létre az alkalmazottak gyerekeinek. A tíz legnagyobb háromszéki foglalkoztató között az első három nadrággyár, ezek közel ezer alkalmazottal dolgoznak, de a tízes lista közepén, végén álló vállalatok is több száz embernek adnak munkát.
„Idén két gyár és kisebb műhelyek is bezártak, volt hogy átszervezés történt, csökkentették az alkalmazottaik számát, például az egyik helyi gyár a Dâmboviţa megyei telephelyét zárta be, ötven ember maradt munka nélkül” – vont mérleget a pici mozgásokról Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Rámutatott,
Kovászna megyében egy időben szárnyra kaptak a híresztelések, hogy hiába próbálkoznak a textilipari vállalatok az olcsóbb munkaerővel Ukrajnában, ott nem tudják megfelelő minőségben elvégezni a munkát.
„A visszajelzések szerint ez nem igaz, Ukrajnában ugyanolyan jól dolgoznak, csak olcsóbban, mi meg egyre nehezebben tudjuk biztosítani a gyáraknak a szükséges munkaerőt, emelkednek a bérek, és akik mégis vállalják a munkát már magasabb fizetést, több juttatást kérnek” – szögezte le Kelemen Tibor, aki szerint lassan átrendeződik a háromszéki könnyűipar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!