
A környezetvédelmi bélyegilleték helyett éves adót vetnének ki a gépkocsikra: a Moldován József RMDSZ-es képviselő által kezdeményezett tervezet szerint az illeték annál nagyobb lenne, minél régebbi a jármű, hiszen ettől függően növekszik a környezetszennyezés mértéke.
2015. december 08., 18:482015. december 08., 18:48
2015. december 08., 20:402015. december 08., 20:40
Az új adó így ellentétesen működne a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi bélyegilletékkel, amelynek értéke az autó régiségével egyenes arányban csökken azon elv mentén, hogy minél korábban gyártották a járművet, annál kevesebb ideig fog működni, vagyis kisebb időtartamig fogja szennyezni a környezetet, mint egy új gépkocsi.
Egy másik fontos újdonság, hogy az új közterhet minden évben a helyi adókkal és illetékekkel egyszerre kellene kifizetniük az autótulajdonosoknak. Ezzel szemben a bélyegilletéket csak a gépkocsi nyilvántartásba vételekor kell leróni, illetve abban az esetben, ha az autó más nevére kerül, az előző tulajdonos pedig nem fizette be az összeget. A tervezet egy másik fontos előírása, hogy az illetékből származó öszszeg már nem teljes egészében a Környezetvédelmi Alapba folyna be, a közteher 30 százaléka ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésébe kerülne.
A tervezetről a Profit.ro hírportál számolt be, amelynek tájékoztatása szerint az új gépkocsiadó nem egy egységes éves összeg lesz, hanem évről évre növekszik. A tervezet alapján így gyakorlatilag a mostani környezetvédelmi bélyegilleték összegét elosztják azokra az évekre, amíg a jármű működőképes, de a szétosztás nem egyenlő mértékben, hanem az autó régiségével megegyező arányban történik.
Az elosztásnál azt fogják figyelembe venni, hogy az országos gépkocsi-nyilvántartó hivatal (RAR) becslése szerint egy jármű átlagos élettartama 15 év. A tervezet arra is kitér, hogy az adó értékének meghatározásánál használt mutatókat folyamatosan aktualizálni fogják aszerint, hogy „az Európai Bizottság irányelvei alapján milyen előírásokat lehet gyakorlatba ültetni az ágazatban”.
Moldován József a Profit.ro-nak úgy nyilatkozott: a dokumentum elkészítésénél azt az elvet tartotta szem előtt, hogy „aki nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, fizessen többet”. A képviselő szerint a most hatályban lévő jogszabályok egyáltalán nem tartják tiszteletben ezt a nézetet. A politikus arra is kitért, hogy az autótulajdonosok által kifizetendő pontos összeget az illetékes minisztériumok fogják meghatározni, a tervezetben ugyanis csak az adó, valamint az éves kiigazítás kiszámítására vonatkozó képletet adták meg. Moldován elmondása szerint az elképzelést mindegyik parlamenti párt támogatja, így nagy esély mutatkozik arra, hogy a tervezetet elfogadják.
Az RMDSZ-es képviselő érvelése szerint a bélyegilletéket váltó közteher az autótulajdonosoknak is kedvező lesz, hiszen a gépkocsira kivetett összeget nem egyszerre, hanem éves részletekben kell majd kifizetniük. Hozzátette: mindennek a romániai autópiacra nézve is jótékony hatása lesz, az illeték szétosztása ugyanis mind a belső termelést, mind az importot növelni fogja, a tulajdonosok pedig nem lesznek arra kényszerülve, hogy azokban a szomszédos országokban jegyeztessék be járművüket, ahol nem vagy kevesebbet kell fizetni a regisztráció esetén. Moldován szerint ugyanakkor a kezdeményezés új, kevésbé környezetszennyező autók vásárlására fogja ösztönözni a polgárokat.
A gépkocsikra vonatkozó adót elsőként 2007 januárjában, Románia európai uniós csatlakozása nyomán vezették be, azóta pedig tizennégy alkalommal módosították a különböző nevek alatt futott közterhet, az Európai Bizottság ugyanis szinte mindegyik esetben arra figyelmeztette az országot, hogy a kirótt illeték diszkriminálja a bizonyos kategóriákba tartozó tulajdonosokat. A folyamatos módosításokra emellett azért is szükség volt, mert az évek során több százezer állampolgár fellebbezett bíróságon az illeték ellen: a hivatalos adatok szerint több mint 500 ezer autótulajdonos kezdeményezett már pert, ezek közül pedig csak 200 ezer ügyet zártak le.
A most érvényben lévő környezetvédelmi illetéket 2013 márciusában vezették be a gépkocsi-regisztrációs adó helyett. A két és fél évvel ezelőtti módosítás nyomán mintegy 10 százalékkal emelkedett az Euro 3-as és az Euro 4-es szennyezéskibocsátási követelményeknek megfelelő járművek illetéke, míg a régebbi gépkocsikra kirótt összeg 60–90 százalékkal csökkent. A környezetvédelmi minisztérium idén februárban közölte: elképzelhető, hogy az autóadót 2016-tól ismét módosítják.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!