2010. április 09., 10:072010. április 09., 10:07
Beszámolójából megtudtuk, a felügyelőség március 29. és 31. között 56 – összesen háromezer embert foglalkoztató – informatikai és különböző pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó céget ellenőrzött. A különböző törvényi és munkavédelmi kihágásokért összesen 40 ezer lej pénzbírságot róttak ki. A kiszabott bírságok kisebbik részét – 13 500 lejt – feketefoglalkoztatásért, illetve a túlórát és a heti szabadnapok számát szabályozó törvényi előírások megszegését kell befizetniük a cégeknek. A bírságok nagyobbik tételét – 26 500 lejt – azonban a munkavédelmi és egészségügyi előírások be nem tartásáért kirótt büntetés teszi ki.
Emilian Roşca szerint ezekre az ellenőrzésekre azért van szükség, mert ha nem szabályozzák az ilyen típusú cégek tevékenységét, akkor az az alkalmazottak olyan szintű túlhajszoltságát vonhatja maga után, hogy idegösszeomláshoz, egyéb betegségekhez és olykor akár halálhoz is vezethet. A munkafelügyelőség igazgatója az IPSOS Interactive Services Kft. esetét hozta fel példának, ahol – mint arról lapunkban is beszámoltunk – az egyik női alkalmazott a kimerültség és a munkahelyi agyonhajszoltság miatt halt meg. Roşca elmondta: az ellenőrzött cégek egy része nem rendelkezik belső munkavédelmi és egészségügyi szabályzattal, nem biztosítanak valós védelmet a túlterheltség ellen.
„A munkaadók nem mérték fel, hogy milyen idegi és fizikai terheléssel jár a túlórázás a szoftver és informatikai technológiai termékek készítésekor, valamint a könyvelés, pénzügyi tanácsadás és hasonló tevékenységek esetén” – nyilatkozta a területi munkafelügyelőség igazgatója. Emilian Roşca ugyanakkor hozzátette: a napi 8 órás munkaidőt sem tartják be, rengeteg a túlóra és ez az alkalmazottak túlterheltségéhez vezet, ráadásul a heti szabadnapokat is elspórolják. A szakember még elmondta: ami a könyvelést illeti, gyakorlatilag semmilyen munkavédelmi szabályozás nem létezik, pedig a számviteli bizonylatok feldolgozása, a pénzügyi összefüggések ellenőrzése, az átlagosnál nagyobb figyelmet és koncentrációt igényel, és teljes egészében igénybe veszi az ember idegrendszerét.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?