2009. szeptember 01., 10:132009. szeptember 01., 10:13
Az 1997-ben megkötött és 2005. február 16-án életbe lépett Kiotói Egyezményt aláíró államok, köztük Románia, kötelezték magukat, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat 2012-ig az 1990-es évhez képest átlagosan 5,2 százalékkal visszaszorítják. Az egyezmény minden aláíró részére megállapítja, hogy évente milyen mennyiségű szén-dioxidot engedhet a légkörbe. Azon országok, melyeknek kibocsátása alacsonyabb, mint a megengedett mennyiség, a kvótájukból fennmaradó részt eladhatják olyan államoknak, melyek nem tudják tartani az egyezmény által előírt szintet.
Románia üvegházhatást gerjesztő gázkibocsátása 200 millió egységgel elmarad a megengedett értéktől. A kvóta áruba bocsátása 2012-ig mintegy 2 milliárd euróval gazdagíthatná a költségvetést. A Környezetvédelmi Minisztérium tervbe vette a fel nem használt szén-dioxid-kvóta értékesítését, annak ellenére, hogy Romániában hiányzik az ennek megvalósításához szükséges jogi keret. Szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvényi szabályozás megléte sem biztosítaná a tranzakció gyors létrejöttét, a vásárlásban érdekelt államokat ugyanis elriaszthatja a hazai törvények gyakran zavaros mivolta és a túlzott bürokrácia.
Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter júliusban azt nyilatkozta, hogy Románia egyelőre nem talált vásárlót a fel nem használt kvótára. „Jelenleg folyamatban vannak az erre vonatkozó tárgyalások. A 150 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást el fogjuk adni, csak még nem tudjuk, hogy kinek. A tárgyalások már több mint két hónapja folynak, s rövidesen konkrét eredményre kell vezetniük” – mondta a tárcavezető.
A Kiotói Egyezmény által kiosztott szén-dioxid-kvóta alapján felállított rangsorban Románia az Európai Unió országai között a kilencedik helyen áll, évi 70,65 millió tonnával. Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly Románia szén-dioxid-kibocsátása 8,7 százalékkal csökkent a 2007-es szinthez viszonyítva.
A szén-dioxid-kvóták adásvételének második szakasza 2008. január 1-jén kezdődött és 2012. december 31-éig fog tartani. Ezen időszakban az aláíró országoknak el kell érniük az egyezményben rögzített kibocsátási szinteket. A kvótákkal való kereskedelem ezen időpont után is folytatódni fog, de a jelenlegitől jelentősen eltérő módon. A szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelem jelenleg a tőzsdéken keresztül történik, az árak pedig nagy ingadozásokat mutatnak, a kereslet és kínálat változásának függvényében.
Mostanáig a legnagyobb ár, amit egy tonnáért fizettek, 30 euró volt, a legkisebb pedig fél euró. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió tagországai közül Németország rendelkezik a legnagyobb, évi 388,7 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátási kvótával. Németországot Anglia és Olaszország követi, 213,5 millió, illetve 211,7 millió tonnás kvótával. Az Unió legkisebb szén-dioxid-kibocsátói Lettország, Luxemburg és Málta, 2,9, 2,5 és 2,1 tonnával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok