2012. február 28., 07:302012. február 28., 07:30
Az elemzők szerint azonban létezik egy optimista forgatókönyv is. „Amenynyiben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) erőteljesen közbelép az európai országok szuverén államadósságának a rendezésébe, felhasználva a feltörekvő országok erőforrásait, s ezáltal a nemzetközi piacok lenyugszanak, akkor ismét 4,3 lej körülire esik vissza az euró árfolyama. Középtávon a 4,33 lej/eurós kurzus lehet az, amikor elmondhatjuk, hogy a lej valamelyest erősödött” – mutat rá az elemzés. A szakemberek úgy vélik, hogy a görög megállapodás egy fontos lépést jelent a piacok stabilizálódása irányában, azonban koránt sincs vége a „görög drámának”, illetve az európai aggodalomnak.
„Relatív nyugalom uralta a piacokat azt követően, hogy sikerült megállapodni a Görögországnak nyújtandó újabb hitelkeretről, s a magánhitelezők is belenyugodtak az elszenvedett veszteségükbe. Ezek után az euró is jelentősen megerősödött a devizapiacokon, főként az amerikai dollárral és a japán jennel szemben” – áll az elemzésben. A dokumentum szerzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ilyen kontextusban különös, hogy a lej nem húzott hasznot ebből a piaci optimizmusból.
„Időre és az IMF által közvetlenül felvállalt erőteljes támogatásra van szükség a szuverén államadósságok terén, hogy a feltörekvő országok erőforrásait felhasználva tartós bizalmat lehessen teremteni a piacokon. Ezen forgatókönyv mentén a lej is meg tudna erősödni, s az euróárfolyam ismét a 4,3 lej/eurós szinten mozoghatna” – fejtette ki az elemzést ismertetve Claudiu Cazacu, az X-Trade Brokers vezető elemzője.
| Nincs garancia a második görög mentőcsomag sikerére Angela Merkel német kancellár szerint. A politikus erről tegnap beszélt a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában, ahol támogatást kért, majd kapott a képviselőktől a 130 milliárd eurós, második görög mentőcsomaghoz. A kancellár hangsúlyozta: nincs százszázalékos garancia az újabb akció sikerére, az előnyök azonban meghaladják a kockázatokat. „Görögország esetében indokolt a másik lehetőségről, az euróövezet elhagyásáról is beszélni” – jegyezte meg a kancellár, hozzátéve, hogy a beláthatatlanul súlyos kockázatok miatt kalandorság volna ezt a lehetőséget választani. Merkel szerint a második mentőcsomaghoz kapcsolódó program nem csupán megszorításokat irányoz elő, a célja az, hogy ismét versenyképessé tegye a görög gazdaságot, és elindítsa a fenntartható növekedés útján. „Ezzel szemben áll a kilépés az euróövezetből és a rendezetlen államcsőd lehetősége, ami felelős politikus számára vállalhatatlan” – szögezte le. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Látogatottsági adatok