Tovább drágulhat az alkohol, bővülhet a feketepiac a jövedéki adó növelése miatt az ágazatban érdekeltek szerint

Ez a döntés nem előnyös senkinek, és ezért reméljük, hogy legalább az utolsó pillanatban a parlament elhalasztja ennek az intézkedésnek a végrehajtását” – érvelt a halasztás mellett Florin Rădulescu, az ágazatban tevékenykedő Prodal igazgatója.

Gazdasági és társadalmi hatások

A Spirits Románia szerint a leginkább érintettek a helyi termelőkapacitással rendelkező termelők, akiknek a költségei drámaian megnőttek az elmúlt évben, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború okozta válságok közepette. Mint közleményükben rámutattak, az alapanyagok költsége 30–80 százalékkal nőtt, ami már most is nagy nyomást gyakorol a termelési költségekre.

„A megemelkedett árhoz hozzáadjuk az infláció növekedését és a vásárlóerő csökkenését, és minden bizonnyal csökkenni fog az értékesítés, és ezzel együtt költségvetési bevételek is visszaesnek” – hangsúlyozta Florin Rădulescu.

A szövetség adatai szerint a jövedéki adó 2013-as 42 százalékos emelése 30 százalékos csökkenést okozott a szeszes italok adózott piacán 2013–2014 között. Ezzel szemben a 2016-os 30 százalékos csökkentés a feketepiac mintegy 25 százalékos zsugorodását eredményezte az elmúlt hat évben, és megkétszereződött az állami költségvetésbe befolyt bevétel, amely 2021-ben 171,75 millió eurót jelentett a szeszes italok jövedéki adójából.

Emlékeztetettek, 2020-ban például tizenhét ember halt meg Jászvásáron hamisított alkohol fogyasztása után.

„Egyesek azzal érvelnek, hogy a magasabb ár elriasztja az alkoholfogyasztást, ami jótékony hatással van az egészségre. Ez teljesen helytelen, ugyanis csak az adóköteles alkoholos italok fogyasztását csökkentik, a hamisított szeszes italok, kékszesz és más termékek – amelyek valójában sokkal károsabbak az egészségre – piacát nem” – hozta fel eközben a halasztás melletti érvként Dumitru Toşa, az Operations Zarea alelnöke.

Emiatt az alkohol előállításához szükséges alapanyagoktól kezdve, a csomagoláshoz szükséges anyag előállításáig minden megdrágult. A problémát tetőzi, hogy 100 százalékos árrobbanásról beszélünk az előző évhez képest. Ráadásul a drágulás egyik napról a másikra történt” – magyarázta Doru Bancu.

Kitért arra is, hogy kompromisszumot kell kötniük a termékeik reálértéke és a piaci ára között, mert ha olyan mértékben drágítanának, mint amennyire nőtt az alapanyagok ára, nem maradna vásárlójuk. Így próbálják megtartani őket.

Kérdésünkre, hogy ennek milyen következményei lehetnek a jövedéki adó emelésének, kifejtette: „olyan világban élünk, amikor ma a polcon egy termék 3 lej, holnap 3 lej 20 bani, holnapután 4 lej, és habár a vásárlók panaszkodnak, méltatlankodnak, de már senkinek nem meglepő, hogy felmentek az árak”. Úgy látja azonban, hogy mivel a fizetések nem emelkedtek megközelítőleg sem annyira, és mivel jelenleg is legtöbb bevételük az olcsó kategóriába tartozó italok eladásából származik,

A cég munkatársa ugyanakkor arra is rámutatott, hogy semmi konkrétumról nincs tudomásuk a szeszes italok jövedéki adójának növelésével kapcsolatban, „Normális körülmények között már október végén kellett volna bővebb információkkal, konkrétumokkal szolgáljanak számunkra a jövedéki adó mértékéről, de ez nem történt meg. Semmit nem tudunk arról, hogy mennyivel fog nőni, és mikor. Az is lehet, hogy már elhalasztották” – fogalmazott.

A koalíció még nem döntött, de kétséges a halasztás

A valóság az, hogy nem történt halasztás, csak egyelőre még nem született döntés a kormánykoalícióban a jövedéki adó jövő év elején esedékes emeléséről, ám a következő hetekben mindenképp meg kell állapodniuk, hiszen a jövő évi költségvetés tervezetébe bele kell foglalni a jövedéki adóból származó jövedelmeket.

az államháztartás helyzete, a jelentős költségvetési hiány nem teszi lehetővé ezt a beavatkozást, mivel a végrehajtott támogatási intézkedésekhez finanszírozási forrásokat kell biztosítani. Másrészt véleménye szerint nem lehet pozitívan diszkriminálni az alkoholgyártókat, hiszen a cigaretta, az üzemanyag szintén jövedékiadó-köteles.

„Az üzemanyag esetében sem lépte meg a kormány a jövedéki adó csökkentését, nem indokolt, hogy az alkohollal kivételt tegyen, és befagyassza az adóját” – mondta a szakpolitikus, aki szerint mindenképpen egységesen kell kezelni minden jövedékiadó-köteles terméket. Ő maga azt tartja kivitelezhetőnek, hogy levonják az augusztusi 5 százalékos emelést, és januárban csak 10–11 százalékkal indexálnak az inflációarányos 16 százalék helyett.

„2021-ben például, amikor a jövedéki adó szintjét 3,6 százalékkal emelték, a költségvetési bevételek 47,66 százalékkal nőttek, miközben az adózott fogyasztás jelentősen emelkedett” – érvelt Miklós Zoltán.

Számításai szerint a jövedéki adó 16 százalékos növelése a 40 százalékos szeszes italok esetében 2–3 lejes áremelkedést jelent, ami a drágább termékeknél elenyésző, viszont az olcsóbb italoknál valóban jelentősebb drágulást eredményez százalék-arányosan.