Várhatóan a lejben törlesztett hitelek kamatjának a csökkenéséhez fog vezetni, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán huszonöt bázisponttal, 2,25 százalékra, történelmi mélypontra csökkentette az alapkamatot.
2015. február 04., 15:312015. február 04., 15:31
A mérséklés egyébként összhangban van az elemzői várakozásokkal. Ugyanakkor – bár egyes közgazdászok számítottak rá – a jegybank igazgatótanácsa nem módosította a bankok tartalékrátáját, így a valuta tartalékráta változatlanul 14 százalék, a lej tartalékrátája 10 százalék maradt.
A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nőnek, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében.
Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.
Mint ismeretes, tavaly augusztustól ez az ötödik csökkentés, legutóbb az év elején mérsékelték huszonöt bázisponttal, 2,5 százalékra az irányadó kamatot. A központi pénzintézet 2013-ban négyszer, tavaly összesen ötször csökkentette az alapkamatot, ami 2013 júliusában még 5 százalékon volt.
November elején ugyanakkor a BNR 1,5 százalékra csökkentette a tavalyi inflációs előrejelzését 2,2 százalékról, amelyet augusztusban állapított meg a korábbi 3,3 százalék helyett. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) január közepén közölte, hogy decemberben történelmi mélypontra, 0,83 százalékra csökkent az egy évre visszatekintő román infláció az egy hónappal korábban jegyzett 1,26 százalékról. 2014-ben az árak átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek. Az idén 3 százalékos fogyasztói árnövekedésre számítanak.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!