2010. augusztus 31., 09:552010. augusztus 31., 09:55
Görögország a segélycsomag ellenére is csődbe megy néhány éven belül – vélekedett Kenneth Rogoff amerikai közgazdász egy tegnapi osztrák lapnak adott interjúban. Ilyen eset sokszor megismétlődött már, és megfelelne a „dolgok természetes menetének” – mondta a Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza a Profil című hetilapnak. Rogoff szerint a következő két-három évben „néhány kelet-európai országra is” államcsőd vár.
Görögországban a segélycsomag csak elodázta, de nem oldotta meg a problémát a neves közgazdász szerint. Ennek ellenére hasznos volt, mert ha az év elején hagyták volna az államcsődöt bekövetkezni, az „hatalmas problémát” jelentett volna Spanyolországnak, Portugáliának és Írországnak, s mindezzel egyidejűleg nem tudott volna megbirkózni az EU. Rogoff úgy látja, egy-két év múlva a görögök nem teljesítik többé az IMF elvárásait. A Valutaalap panaszkodni fog, de végül mégis folyósít támogatást az országnak. Újabb két-három év múlva azonban a helyzet elviselhetetlenné válik, az IMF „kiszáll”, s ekkor Görögország mégis csődbe megy.
Addig nem következik be államcsőd Kelet-Európában, amíg az IMF beavatkozásra készen, készenlétben áll, de „ez nem fog örökké tartani” – vélekedett. Ukrajna, Románia és Magyarország azok az országok, amelyeknek „ingatag a helyzete”, s különösen Magyarország „áll rosszul” – mondta a lapnak a közgazdász, aki szerint a reformok nem voltak kielégítőek. Emellett a takarékosság első fázisát viszonylag könnyű véghezvinniük az országoknak, mert ki tudnak használni bizonyos „költségvetési trükköket”. A nehezebb szakasz csak most kezdődik – mondta. „Némelyek jól átvészelik majd az államháztartás konszolidálását, mások nem”. Azt lehetetlen előre megmondani, hogy melyik ország megy csődbe, mert „az végül is politikai döntés, hogy takarékossági programba kezd-e egy ország, vagy beszünteti a hitelezőinek való fizetést” – vélekedett. Rogoff szerint a görög segélycsomaghoz való hozzájárulást elutasító Szlovákia példája azt mutatja, hogy az európai uniós struktúrák túl gyengék ahhoz, hogy ennyi országot összetartsanak. „A Szlovákiával való konfliktus csak egy kis ízelítő volt abból, ami Európára vár” – tette hozzá. A közgazdász a Der Standard című lapnak adott év eleji interjújában arra a kérdésre, hogy mely országokat látja veszélyben, Ukrajnát, Lettországot, Romániát, Magyarországot és Görögországot említette. Írországnak és Portugáliának is vannak problémái – tette hozzá. „Az IMF időt nyert az országoknak. De nem mindegyik fog megbirkózni a kihívással” – fogalmazott akkor.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.