Több mint 2,8 millió lejjel növekedett Sepsiszentgyörgy költségvetése, ez pedig elsősorban a személyi jövedelemadóból viszszaosztott összegeknek köszönhető.
2015. szeptember 24., 22:282015. szeptember 24., 22:28
Az önkormányzat e heti rendkívüli ülésén szavazta meg a büdzsékiegészítést, a tervezetthez képest befolyt többletösszegeket beruházásokra és a tanintézetek költségeinek a fedezésére fordítják.
Antal Árpád polgármester felhívta a figyelmet, hogy már második alkalommal növekednek a város bevételei a személyi jövedelemadóból visszaosztott pénzekkel, ami azt jelenti, hogy a sepsiszentgyörgyiek többet keresnek, mint amennyivel az önkormányzat az év elején, a költségvetés összeállításakor tervezett.
Egyébként már az év elején rekordbüdzsével számoltak, minden területre nagyobb összeget tudtak elkülöníteni, mert növekedtek a város bevételei. A polgármester rámutatott, hogy a kormány a 2008–2015-ös időszakban két ízben is csökkentette a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részarányát, ennek ellenére folyamatosan növekszik a város ebből származó bevétele, ami azt bizonyítja, hogy Sepsiszentgyörgyön vagy évről évre többen dolgoznak, vagy többet keresnek. Ezen a téren csak 2010-ben volt visszaesés, amikor a közszférában csökkentették a béreket.
Szintén növekedtek a helyi adókból befolyt összegek, holott a magánszemélyek ingatlanadóját lecsökkentették – ez az elöljáró szerint pedig azt illusztrálja, hogy a városban építkezések zajlanak, illetve több gépkocsit is vásároltak.
Mint kiderült, a 2,8 millió lej pluszbevétel miatt átcsoportosították a költségeket, ebből fedezik a tanintézetek kiadásait, a városban zajló munkálatok finanszírozására is különítettek el pénzt, ebből fedezik a háromezer férőhelyes épülő sportaréna önrészét, új jégpályát vásárolnak, és az október 10-én benyújtandó Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázat költségeit is ebből állják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!