
Miközben alig tíz évvel ezelőtt hatalmas népszerűségnek örvendtek az egyéni hőfogyasztásmérők, s nagyon sok háztartást el is láttak ilyenekkel, mára úgy tűnik, hogy leáldozóban van a napjuk. A forgalmazók annak idején azzal győzték meg a lakosokat, hogy lássák el a kis kütyüvel valamennyi fűtőtestüket, mert akkor szükségletüknek és anyagi lehetőségüknek megfelelően tudnak fűteni, ha pedig elutaznak, teljesen lezárhatják a fűtést, így nem kell fizetniük azért az energiáért, amit tulajdonképpen nem is használtak.
2013. október 16., 18:112013. október 16., 18:11
2013. október 16., 18:122013. október 16., 18:12
A hőfogyasztásmérők azonban úgy tűnik, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, azokban az erdélyi és partiumi városokban, ahol még van távfűtés, egyre több tömbház lakóközössége határoz úgy, hogy nem kérnek a kütyükből. Azt tapasztalták ugyanis, hogy azokban a közeli lakótömbökben, ahol nem szereltek mérőt, s maximális teljesítménnyel fűtenek minden helyiségben, kevesebbet fizetnek a háztartások a legspórolósabb „kütyüsöknél” is, s utóbbiak még ráadásul sokszor fagyoskodtak is, csak ne kelljen sokat fizetniük.
Arad: tömeges leszerelés
Hasonló tapasztalatokból számoltak be azok az aradi családok is, akik az elmúlt hónapokban tömegesen szabadultak meg a hőfogyasztásmérőktől. Mint Dorina Lupşe, a helyi lakószövetségek egyesületének elnöke elmondta, több tucatra rúg azoknak a lakóközösségeknek a száma, akik mostanság szereltették le a kütyüket. Ebben az esetben a lépcsőházban egyetlen fogyasztásmérő marad, s a költségeket pedig a fűtőtestek mérete, illetve a helyiség nagysága függvényében határozzák meg. Arra a kérdésre, hogy miért fordulhatott elő, hogy még az fizetett többet, aki spórolni próbált, Lupşe úgy vélekedett, hogy mivel az aradi tömbházak nagy része nincs hőszigetelve, akár a 40 százalékot is eléri a hőveszteség. Ezt pedig az egyénileg elfogyasztott gigakalória függvényében osztották vissza a háztartásokra, ami nagyon megdobta azoknak a számláját, akik próbáltak élhető hőmérsékletet teremteni otthonaikban, mivel sokan teljesen lezárták a fűtést, így rájuk a veszteségből sem osztottak vissza. Ha viszont nincsenek egyéni fogyasztásmérők, akkor ez is egyformán terheli mindenki számláját.
Nagyvárad: többéves trend
Nagyváradon eközben immár többéves trend a kütyük leszereltetése. Az idén például már sokkal kevesebben mondtak le a hőfogyasztásmérőkről, mint például tavaly vagy tavaly előtt, legalábbis az ISTA vállalat helyi ügyfelei közül most csak tíz tömbház döntött úgy, hogy az egyéni számlázás helyett visszatérnek a régi, egyenlő költségleosztásra – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Anca Cimpoieş, a cég területi vezetője. Tapasztalatai szerint egyébként az emberek azért nem látják be a szerkezet gazdaságosságát, mert még mindig nem tanulták meg használni a hősszabályzókat. Érdeklődésünkre megerősítette, hogy a hőszigetelt tömbházakban valóban sokkal hatékonyabb a rendszer és érezhetőbb a megtakarítás, ám a leromlott állapotban lévő ingatlanok közös fogyasztása alapján is látszik a különbség. „Többnyire azok fizetnek többet, akik túlméretezett radiátorra cserélték le régi fűtőtesteiket, volt olyan, hogy a standardnál majdnem kétszer nagyobbat szereltetett be” – mondta Cimpoieş, emlékeztetve arra, hogy a fogyasztás kiszámításakor a fűtőtestek típusát is figyelembe veszik. Jelezte: az utóbbi időben új szerződéseket többnyire csak új építésű tömbházakkal kötöttek, de jelenleg folyamatban van a hőfogyasztásmérők cseréje, az új típusúak pedig már egy számítógépes rendszer révén automatikus leolvasást is lehetővé tesznek.
Csíkszereda: 50 százalékos visszaesés
Csíkszeredában is egyre kevesebb a távfűtést használó tömbházakban az évekkel ezelőtt jelentős költséggel a fűtőtestekre felszerelt fogyasztásmérő, amelyekkel annak idején a távhő ésszerű használatát, a fűtés szabályozását szerették volna elérni. A nagyon hideg teleiről is nevezetes városban 2010-ben már több lakószövetség és lépcsőház is jelezte, hogy a távhőért fizetett magas árak miatt lemond a kütyükről. Furcsa helyzetek jelentkeztek ugyanis, volt, hogy mérővel nem rendelkező lakásban a hőenergia költsége alacsonyabb volt, mint ott, ahol azt felszerelték. „A költségelosztók megfelelő használatához egy tömbházban a lakások legalább 80 százalékának távhőt kell használnia a fűtéshez. Ha többen válnak le, a rendszer egyensúlya felborul, ezért a rendszeren maradóknak többet kell fizetniük” – magyarázta kérdésünkre Gidró Géza, a Csíkszeredában legtöbb ügyféllel rendelkező, költségelosztást végző cég igazgatója. Az viszont csak az első leolvasáskor derül ki, hogy a tavasz óta mennyien váltak le a távhőrendszerről. Mint megtudtuk, az utóbbi négy évben mintegy felére csökkent a cég ügyfeleinek száma.
Udvarhely: csak a hőszigetelt tömbökben
Nincs nagy keletje a hőenergia-szabályzónak Székelyudvarhelyen sem. A helyi távhőszolgáltató is nem ajánlja fogyasztóinak, mivel úgy vélik, a lakáson kívüli egyéni mérőórák felszerelése sokkal költséghatékonyabb. Mindössze két olyan tömbház van, amelyek hőszigetelési pályázatot nyertek, és az ott lakóknak fel kellett szerelniük a fogyasztásmérőket. Nekik, akárcsak Váradon, megéri, mivel a felújított tömbházakban nincs hővesztesé. Magyari Dénes, a Sziget Lakástulajdonosi Társulás elnöke kérdésünkre közölte, jelentősen, átlagosan 40 százalékkal csökkentek a fűtésköltségek azokban a lakásokban, ahol felszerelték a kütyüket.
Kolozsváron nincs panasz
Kolozsváron eközben nincs tudomása a lakóközösségek szövetségének arról, hogy bárki panaszkodott volna amiatt, hogy nagyobb a fűtés számlája, amiért saját fogyasztásmérőt szerelt fel a lakásában – válaszolta megkeresésünkre Sorin Muntean, a kolozsvári lakóközösségek szövetségének elnöke. Kérdésünkre hozzáfűzte: szerinte a más városokban trenddé vált jelenségnek az lehet az oka, hogy tömbházon belül a lakók egy része a központi fűtéshálózatot, míg a többiek saját hőközpontot használnak, ami egyébként a hatályos törvényekbe ütközik. „Általában az okozza a gondot, hogy a saját hőközpontal rendelkezők nem hajlandóak kifizetni a lépcsőház fűtésének rájuk eső részét, csak a saját lakásukét” – magyarázta Muntean.
Összeállításunk szerzői:
Bálint Eszter, Kiss Előd Gergely, Kovács Attila, Pál Gábor, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!