Több pénz szociális juttatásokra

A büdzsémódosítás nyomán a munkaügyi tárca – amely a szociális területekért is felel – 4,36 milliárd lejes többlettel gazdálkodhat az eredetileg rendelkezésére álló összeghez képest. Ez a társadalombiztosítási alapba kerül a rokkantnyugdíjak, hadiözvegyek és -árvák illetményeire, kárpótlásokra, gyermek- és családi pótlékra, gyermeknevelési támogatások és egyéb szociális jellegű kiadások fedezésére.

Az egészségügyi tárca 2,81 milliárd lejt kap az egészségbiztosítási alap deficitjének csökkentésére. Nő a környezetvédelmi, a gazdasági és a művelődési tárca költségvetése, a többi minisztériumtól azonban jelentős öszszegeket vonnak el. Az oktatási tárca például 494,6 millió lejjel gazdálkodhat kevesebből, míg a fejlesztési tárcától 168,6, a mezőgazdaságitól 142,5, a közlekedési minisztériumtól pedig 121,7 millió lejt vonnak el.

Csökkentik az áfabevételekből a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott összegeket is. Ez a tétel öszszesen 2,1 milliárd lejjel lesz kevesebb, ami mind a közoktatási béralapot, mind a pótlékrendszert, mind a szociális pótlékokra, tornacsarnok- és útépítésekre szánt alapokat érinti. A közoktatási intézmények béralapja összesen 1,17 milliárd lejjel csökken. Ugyanakkor 113,4 millió lejjel kevesebb pénzt szánnak a távhőszolgáltatással nem rendelkező háztartások fűtéspótlékára, a községi és megyei utak fejlesztésére 50, a vidéki sportlétesítmények kialakítására 313,5 millióval jut kevesebb, a helyi önkormányzatok személyzetének bérezésére szánt összeget pedig 500 millió lejjel csökkentik. Pénzt kap viszont a vasúttársaság és a Nukleáris Tevékenységet Szabályozó Közhasznú Társaság adósságainak kifizetésére.

A bevételi oldalon szerepel az Electrica áramszolgáltató és a Romgaz által az államkasszába befizetendő 400, valamint a lottótársaság által átutalandó 74 millió lejes összeg is.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter elmondta, a kiigazításnál 1,9 százalékos gazdasági visszaesést vettek alapul erre az évre, 4,24 lejes euróárfolyam és 5,9 százalékos éves inflációs várakozás mellett. A 2010-re becsült bruttó hazai termék (GDP) összege 511 milliárd lej.

Az eredeti költségvetés kidolgozásakor a kabinet még meglehetősen optimista volt: akkor a visszaesés helyett 1,3 százalékos GDP-növekedést vártak. A költségvetési hiánycél is a vártnál magasabb, 6,8 százalékos. A hiány oka, hogy a költségvetési bevételek az eredetileg tervezettnél 3,4 milliárd lejjel csökkennek, míg a kiadásokat csupán 714 millió lejjel sikerül csökkenteni. A legnagyobb bevételkiesés a vártnál kisebb szintű jövedelem-, jövedéki- és nyereségadó-befizetéseknél várható, míg többletbevételre az áfa 5 százalékos emelése nyomán számít a kormány.

A költségvetés-kiigazítástól a kabinet azt várja, hogy az így átcsoportosított összegek elegendőek lesznek a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és egyéb szociális juttatások kifizetésére az év végéig, így nem kell majd szociális konfliktusokra számítani.