Több mint öt éve nem látott mélységekben a lej

akkor az hajtotta fel az árfolyamot, hogy népszavazást írtak ki Traian Băsescu államfő menesztéséről.

Claudiu Cazacu pénzügyi elemző szerint a 4,6 lejes küszöb átlépése mögött most az adóügyi bizonytalanság mellett az is áll, hogy a román jegybank azt az üzenetet sugallja, levette a kezét az árfolyamról. Arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező időszakban, a szakember úgy vélekedett, hogy „inkább a leértékelődés kockázata áll fenn mint az erősödésé”.

– fejtette ki.

Eközben Mugur Isărescu jegybankelnök csütörtökön arról beszélt, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van, aminek fő oka a külkereskedelmi mérleg hiányának mélyülése.

„A leértékelődés trend, kis számokkal, de hosszabb távon. A külkereskedelmi mérleg hiánya nyomást gyakorolt a lej leértékelődésére, az export 9 százalékkal nő, az import azonban 11-12 százalékkal gyarapodik. A deficit elérte a 8 milliárd eurót. A kivitel egyre kevésbé fedi le a behozatalt, és ez nyomást gyakorol az árfolyamra” – fogalmazott Isărescu az inflációról szóló jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Rámutatott ugyanakkor, hogy

Az inflációs jelentés is rossz hírrel szolgált ugyanakkor: a jegybank felfele módosította az előrejelzését, és

Bár az idei év végén várható pénzhígulást 0,8 százalékkal emelték, a jó hír, hogy a 2018 végére korábban előrejelzett 3,1 százalékot változatlanul hagyták, ez ugyanis arra utal, hogy a várakozások szerint csak a jövő év első felében fognak nőni az árak. Igaz, Isărescu is megjegyezte, hogy egyáltalán nem könnyű prognózist készíteni, amikor soha nem lehet tudni, hogy a kormány mikor készül adóemelésre vagy éppen-csökkentésre, ráadásul az energiaárak alakulása is kifürkészhetetlen. De meglátása szerint az máris biztos, hogy a most kivetett „adók hatása nélkül jobban nézett volna ki az inflációs ráta”.